BOMB Cosmetics Csokik Földje Szappan (Bomb Cosmetics)

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Az alkoholok csoportjába tartozó vegyület. Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Részletesebb információ a cosmeticscopon és a truthinagingen. 

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az összetevő leírása ellenőrzés alatt áll. Hamarosan itt olvashatod!

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS -nél  gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Kókuszból előállított tisztítószer, felületaktív anyag. Bár a hírneve nem túl jó, Paula Begoun szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az SLS az egészségre veszélyes vagy rákkeltő. Ami viszont igaz, hogy bőrirritáló, ezért hacsak nem az összetevő lista utolsó helyeinek egyikén szerepel jobb kerülni. Az SLS-t tartalmazó tisztítók általában túlságosan is tisztítanak és megbontják a bőr természetes védőrétegét (natural skin barrier). Részletes információ a futuredermen. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

A kókuszolajban és az olajpálma magjának olajában is megtalálható zsírsav. Antibakteriális hatást tulajdonítanak neki. Megtalálható még a tehén- és kecsketejben, valamint az anyatejben is. In vitro (azaz kémcsőben végzett) tanulmányok szerint hasznos összetevő lehet a pattanások kezelésében. Forrás: wikipédia

A vetiver a pázsitfűfélék családjába  tartozó indiai fűféle, Burmában és Sri Lankán (Ceylon) őshonos. A növény szárított rizómáiból (gyöktörzseiből) és gyökereiből vízgőz-desztillációval illóolajat nyernek ki. Az illóolaj nyugtató, antimikrobiális és keringésfokozó hatásokkal bír, ezért elsősorban sebek és bőrbántalmak, izom- és ízületi fájdalmak kezelésére használják, de ellazulást és a stressz oldását elősegítő masszázsolajok és gyógyfürdők, illetve rovarriasztó szerek alkotórészeként is alkalmazzák.

Emulzió stabilizáló összetevő, mely a fém ionokkal reakcióba lépve stabilizálja a kozmetikai formulát (chelating agent).

A diettiléndiamin pentaecetsav nátrium sója. Kelátképző. Inaktiválja a fémionokat, ezzel lassítja a kozmetikai készítmények avasodását. Emiatt kémiai tartósítószernek is tekinthető. Ezen kívül fémionmegkötő hatása miatt  javítja a készítmény habzási és tisztítótulajdonságait.

Színezék.

Trartrazin, CI 19140, Élelmiszer sárga 4, sav-sárga 23.

Eredet:
Szintetikus sárga színezék, monoazo színezék.

Funkció és jellemzők:
Sárga élelmiszer-színezék. Más színanyagokkal együtt használják speciális szín eléréséhez.

Mellékhatások:
A tartrazin egy azoszínezék. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. Benzoátokkal kombinálva (E210-215), a hiperaktivitásos esetek nagy százalékáért a tartrazin a felelős. Tartrazin fogyasztás után asztmás tüneteket is tapasztalhatunk, mert ez hisztamin felszabadító anyag.

Színező anyag. (Piros)

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Színezék. Lilás piros.

Piros festékanyag. 
Magyar, ill. más neve: FDC Red 40, C-Rot 60, Allula Red, E129

Eredet:
Szintetikus azoszínezék.

Funkció és jellemzők:
Piros élelmiszer-színezék. Nagyon jól oldódik vízben.