Essence 24 Órás Kézvédő Balzsam - Vaníliás-Almás Pite (Essence) - Már nem gyártják!

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonlyag magas a comedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is,  a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Szénhidrogének komplex keveréke, melynek a hírneve nem túl jó, de Paula Begoun szerint ennek nincsen semmi alapja. Gyulladáscsökkentő hatása van, és úgy általában segíti a bőr regenerálódását, gyógyulását. Elzáró (occlusive) hatása révén pedig kiváló hidratáló száraz bőrre, zsíros, pattanásokra hajlamos bőrűeknek azonban kerülendő.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Térfogat növelő, sűrűség szabályozó segédanyag.

Emulzió stabilizáló, felületi hártyaképző és sűrűség szabályozó polimer (ismétlődő egységekből felépülő, nagyméretű molekula).

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

A PEG a polyethylene glycol rövidítése. A PEG-8 egy vízmegkötő anyag. A kozmetikumokon kívül fogkrémekben is megtalálható.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A C-vitamin egy zsírban oldódó formája, melyben a tiszta C-vitamint (Ascorbic acid) palmitinsavval kombinálják. Az ascorbyl palmitate stabilabb, mint a tiszta C-vitamin, nem irritáló, hatásos antioxidáns, gyulladáscsökkentő és véd az UV-sugárzás okozta károktól. Az ascorbyl palmitate-ot általában 0,05-1% közötti koncentrációban használják.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló.

Tartósítószerként használt parabén. Részletesebb infó a parabénekről a FutureDermen.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.