Garnier Mineral Extra Fresh

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A dezodorokban egyik leggyakrabban használt alumínium só, melyet verejtékcsökkentő, pórusösszehúzó tulajdonsága miatt használnak.

Némileg vitatott az, hogy milyen egészségügyi hatása van az alumínium származékoknak a dezodorokban. A Wikipédia szócikk több hivatkozást is hoz, mely az alumínium tartalmú dezodorok hosszú távú használatát összefüggésbe hozza az Alzheimer kórral. Szintén több tanulmányra hivatkozik, melyek szerint az alumínium sók növelik a mellrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor Paula Begoun egy olyan tanulmányra hivatkozik, mely 800 mellrákos és 800 egészséges nőt vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy nincs összefüggés az aluminum chlorohydrate és a mellrák között.

Színtelen vagy halvány sárga, olajos folyadák, mely a bőrnek sima és buha érzetet ad. Leggyakrabban tisztító szerekben és hidratáló krémekben találkozhatunk vele mint emollient anyaggal.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Lásd Ceteareth 10.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Mesterséges illatanyag. Potenciális allergén, mely az ekcémás betegek 2-3%-nál okoz allergiás reakciókat.

Jódot tartalmazó por állagú tartósítószer. A hatályos EU-s szabályozás szerint a bőrön nem maradó, lemosott termékekben legfeljebb 0.02%-s, a bőrön maradó kozmetikumokban pedig legfeljebb 0.01%-s koncentrációban használható. További info itt.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

A cink önmagában a pattanások ellen hatásos gyulladáscsökkentő, míg a PCA (pyrrolidone carboxylic acid) egy aminosav származék, ami egy a bőrben természetesen is megtalálható hidratáló elem (NMF - natural moisterizing factor). A cink PCA állítólag nem csak hogy e kettő összetevő előnyét ötvözi, hanem még csökkenti is a bőr faggyútermelését (amit a cink magában nem tesz meg).

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Levendulából kivont illatosító anyag. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve. Egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Forrás: cosmeticscop