Kérastase Bain Chroma Riche Sampon (Kérastase)

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS -nél  gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Kókuszolajból előállított, halványsárga folyadék. Tisztítókban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag, habosítószer, haj- és bőrkondícionáló, valamint sűrűség szabályozó segédanyag. A coco-betaine gyengéd, nem irritáló tisztítószer, mely alkalmas a száraz és érzékeny bőr tisztítására is.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Az összetevő leírása ellenőrzés alatt áll. Hamarosan itt olvashatod!

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Emulgeálószer, felületaktív anyag, emulzió stabilizáló és sűrűség szabályozó segédanyag. Leggyakrabban samponokban, tusfürdőkben, habfürdőkben és kézmosókban fordul elő.

Elektormos töltődést megakadályozó és felületi hártyaképző segédanyag.

Tisztítókban gyakran használt emulgeálószer és felületaktív anyag. Ritkábban bőrpuhító anyagként is használt bőrápoló termékekben. Száraz, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. További részletek: http://truthinaging.com/ingredients/ppg-5-ceteth-20

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

A methylparaben nátriumsója. Tartósítószer.

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Az alkoholok csoportjába tartozó vegyület. Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Részletesebb információ a cosmeticscopon és a truthinagingen. 

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe, de hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life). Ez utóbbi tulajdonsága miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Más néven octinoxate. Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Fény hatására veszít fényvédő képességéből. Az összetevővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy ösztrogén (egyik fontos női hormon) jellegű hatása van, különösen kisgyerekekben és terhes nőkben. Az octinoxate beszívódik a bőrbe, és úgy tűnik, hogy ott segíti a káros szabad gyökök termelődését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. További infó itt.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Mesterséges illatanyag. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve. Egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Forrás: cosmeticscop

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Kókuszolajból származó bőrpuhító (emollient), bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Kókuszolajból kivont zsírsavak keveréke, melyet gyakran használnak samponokban és szappanokban tisztítószerként, emulgeálószerként és felületaktív anyagként.

Színezék. Lilás piros.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.