Kérastase Nutritive Bain Satin Sampon (Kérastase)

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS -nél  gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Sűrűbb állagú szilikon féle. A bőrön alkalmazva selymes érzetet ad.

Gyengéd felületaktív anyag. Kíméletes tisztítók, babaápoló termékek, könnymentes babasamponok gyakori összetevője. Enyhén habosító hatású.

Kelátképző segédanyag, amely a krémben a víz révén jelenlévő fém ionokkal reakcióba lép és semlegesíti azokat, vagyis a krémet stabilizáló funkciója van.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Tisztítókban gyakran használt emulgeálószer és felületaktív anyag. Ritkábban bőrpuhító anyagként is használt bőrápoló termékekben. Száraz, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. További részletek: http://truthinaging.com/ingredients/ppg-5-ceteth-20

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

A methylparaben nátriumsója. Tartósítószer.

Emulgeálószer, felületaktív anyag, emulzió stabilizáló és sűrűség szabályozó segédanyag. Leggyakrabban samponokban, tusfürdőkben, habfürdőkben és kézmosókban fordul elő.

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.

Guargumiból származó összetevő, ami a samponok gyakori összetevője. Hajkondícionáló, bőrkondícionáló és sűrűség szabályozó anyag.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Levendulából kivont illatosító anyag. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve. Egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Forrás: cosmeticscop

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

A linolénsav észtere, az F vitamin egy formája. Bőrpuhító (emollient).

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. Sárgás folyadék, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló és sűrítőszerként használnak a kozmetikumokban.

Az összetevőnek még nincs leírása. Készíts leírást Te! (Hol nézhetünk utána egy összetevőnek?)

Mesterséges illatanyag. Potenciális bőrirritáló.

Kókuszolajból származó bőrpuhító (emollient), bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Kókuszolajból kivont zsírsavak keveréke, melyet gyakran használnak samponokban és szappanokban tisztítószerként, emulgeálószerként és felületaktív anyagként.

A linolénsav észtere, az F vitamin egy formája. Bőrpuhító (emollient).

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.