Naturland Kézápoló Balzsam Levendulaolajjal

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. További információ a FutureDermen.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Szénhidrogének komplex keveréke, magyar néven vazelin. Mivel kőolaj származék, hírneve nem túl jó, de ennek nem igazán van tudományos alapja. Dr. Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében (273o) azt írja, hogy sokak szerint a petrolatum a ma ismert egyik legjobb hidratáló összetevő. Elzáró (occlusive) hatása igen erős, emaitt a tudományos kutatásokban gyakran szolgál viszonyítási alapnak. Nem komedogén, az allergiás reakciók pedig nagyon ritkák rá.  Paula Begoun gyulladáscsökkentő és bőrregeneráló hatásról is ír.  Állaga önmagában meglehetősen zsíros, olajos érzetet kelt a bőrön, így elsősorban a száraz bőrre kiváló összetevő.

Kókuszból előállított tisztítószer, felületaktív anyag. Bár a hírneve nem túl jó, Paula Begoun szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az SLS az egészségre veszélyes vagy rákkeltő. Ami viszont igaz, hogy bőrirritáló (annyira, hogy jellemzően SLS-t használnak a kozmetológiai kutatásokban a bőrirritáció kiváltására, hogy pl. különböző gyulladáscsökkentők hatását teszteljék aztán), ezért hacsak nem az összetevő lista utolsó helyeinek egyikén szerepel jobb kerülni. Az SLS-t tartalmazó tisztítók általában túlságosan is tisztítanak és megbontják a bőr természetes védőrétegét (natural skin barrier). Részletes információ a futuredermen. 

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.