KRÉMKERESŐ
(X)

(X)

KRÉMEK MÁRKÁK ÖSSZETEVŐK ELADÓ MAGAZIN BLOG Belépés

Kövess minket Instagramon is! :)

hirdetés

alycethetyger

adatok

3680 pont



Regisztráció dátuma: 2014. január 6.
Bőrtípus: Kombinált
Bőrprobléma: Tág pórusok
Korcsoport: 25-34

3680 pont



Regisztráció dátuma: 2014. január 6.
Bőrtípus: Kombinált
Bőrprobléma: Tág pórusok
Korcsoport: 25-34

Krémmániás adás-vétel

Krémmániás eladó: 1 eladás Megnézem
Krémmániás vevő: 1 vétel
  (1 vélemény)
Megnézem

144 VÉLEMÉNY

Maison Francis Kurkdjian Baccarat Rouge 540 EDP

Maison Francis Kurkdjian Baccarat Rouge 540 EDP
2018. október 24.

Az utóbbi időben elhatároztam, hogy parfümről jót vagy semmit - előre leszögezném, hogy nem fogok egyest adni ennek az alkotásnak sem, annak ellenére, hogy ő nem az enyém.

Mégis, miért, kérdezhetnétek, teljesen jogosan. Egyszerű kémiáról van itt szó - az én bőröm személyes kémiája és a Baccarat felépítése nem egymásnak lettek kitalálva. Van ilyen, igaz, hogy kellemetlen, de nyilván senki nem vesz látatlanban, ennyi pénzért parfümöt - legalábbis én nem játszanék hazárdjátékot ezzel. Itt jegyezném meg, hogy a közösségnek nagyon hálás vagyok, hogy kialakult a minták kiadása, máshogy nem is hiszem, hogy menne, vidékiként, ilyesmi gourmet örömök kipróbálása.

Miért éri meg nekem, mégegyszer kérdezem magamtól, megnyikkanni erről?

Mert ez a parfüm kicsit olyan, mint a szeretet. Ott van akkor is, ha nem érzed teljes erejével üvöltve, és talán ez a szép benne. Néha nekem is vissza kell vennem az animális, füstös, blackhole-mélységű illattömegeimet és észre kell vennem a rejtett szépségeket is.

Körülbelül fél éve van nálam talán 10 ml, ebből a felét próbáltam ki különböző időjárási viszonyokban, hangulatokban, napszakokban. Őszintén, először üvölteni lett volna kedvem attól, hogy nem érzek semmit, amikor mindenki azt írta, hogy emberek fordulnak meg ennek az erejétől, hogy milyen szexi és csábító, én meg ültem az ágyam szélén és majdnem sírtam, hogy valami oltári nagy gond van velem, elromlott az orrom.

Kb 20 perc múlva elkezdtem érezni valamit - abszolút gyengécske fehérvirág-illat keveredett a frissen sütött kenyér illatával. Tetszett, kapaszkodtam a molekulákba. Később megérkezett a párom, és megdicsérte az illatom. Próbáltam belőle kiszedni, hogy mit érez, de csak annyit mondott, hogy olyan az illatom, mint az otthon melege. Nem ezt vártam, nem értettem, tulajdonképpen akkor nem jöttem rá, hogy ezzel a kollokációval konkrétan megfogta a parfüm lelkét.

Pár héttel később a barátnőmmel 'teszteltettem' le, nem tudta mi van rajtam. No, ő imádta. Azt mondta, egész életében el tudná viselni, ha valaki így illatozna mellette, otthon érzi magát tőlem.

Ő már a második volt, aki felhozta az otthon dolgát.

A végső inspirációt anyukám adta, ő úgy fogalmazott, hogy 'kislányom, akármi is van ma rajtad, ezt biztosan mindenki szeretni fogja'.

Ezek után leültem meditálni, két fújással a nyakamon, próbáltam összetenni az eddig szerzett információkat és benyomásaim és egy egészet alkotni. A kulcsszavak: tisztaság, visszafogottság, báj, mosoly, otthonosság, elemi szépség és elemi szeretet - számomra úgy vált értelmezhetővé az értelmezhetetlen, ahogy mások adtak értelmet neki akár szavakkal, akár nonverbális jelekkel. Ez a parfüm a mindig jelen levő, de néha láthatatlan, az az erő, ami megmutatja az apró szépségeket az életben, amitől értékeled a pillanatot, ez a parfüm a pillantás mögötti gondolat, az ölelés, amit anyukádnak adsz, mikor találkoztok.

Szóval számomra a szeretet illata.

És annyira sajnálom, hogy én ezt nem érzem - így adok neki ötöst, akkor is, mert a hatása másokra ott van, de tudd, hogy lehet, hogy te az életben nem fogod érezni. Mégis, talán nem is baj, hogy nem érzem. A Harry Potter szerelmi bájitala jutott eszembe, amit mindenki más illatúnak érez, a preferenciáitól függően - nekem más a szerelem, a szeretet, én mást találok máson vonzónak. Úgy tűnik, mások ezt a főzetet kedvelik mégis rajtam, akkor is, ha nem illik hozzám.

Azokon a napokon, amikor úgy érzem, nem kell parfüm, felveszem a maradék mintám és bűvölök vakon.

De addig is, megyek vissza az füstös erdeimbe, feketébe burkolózva, nagybelépőre készen.

Tiziana Terenzi Laudano Nero

Tiziana Terenzi Laudano Nero
2018. október 8.

Előre is sűrűn kérem az elnézéseket, de én az életemhez kötöm az olfaktorikus élményeimet.

Szóval ez a parfüm nekem a teljes metamorfózis a kajla, késő tinédzser - korai bohém egyetemista éveimből a felnőtt létbe.

Amikor ellátogatsz egy pár hónap után a szülőfaludba és a gyerekkori számháborúzás helyszínén ház épül; amikor leegyszerűsödik de egyben bonyolultabb a lelked, mint valaha; amikor mindennél fontosabbá válik a család, mint a péntek esti kiütéses piálás; amikor már nem érdekel, hogy ki mit gondol rólad, mert önálló, büszke lény lettél; amikor szavak nélkül is megérted az összes rezgést körülötted;

amikor megtanultál hallgatni.

Mindig is az volt a hitvallásom, hogy nem írok niché-ről, ha nem érzem a lelkét, és nem tudom érzékletesen visszaadni a gondolataimat - mostanra értettem meg azt, hogy mikor kell csendben maradnom és nem beleszólni, ha nem akarok irreleváns lenni. Ellenben büszkén írom a néha hosszabb, néha rövidebb elmélkedéseimet dolgokról, amelyek megérintenek, like it or not.

A Laudano Nero ilyen illat - engem gondolkodásra késztet, olyan, mint a friss anyaföld. Most hétvégén ténylegesen elutaztam a szülőfalumba, és megdöbbenve láttam az említett építkezést. És emlékeztem vissza a szagokra: a nedves földre, a fák rostjainak szúrós-citrusos szagára, a vadvirágok keveredésére, a szénaboglya szagára, amiben bunkert építettünk, a tölgyfára, ami alatt gitározni tanultunk, a nyáresték vaníliájára, a csillagok, az éjszaka füstjére, az otthonról elcsórt cigikre, az erdő szagaira.

Az első lehulló falevelekre, mintegy emlékeztetőként, hogy vége a nyárnak.

Nincs ebben semmi drámai, vagy szomorú - inkább olyan, mint az a félmosoly a szád szélén, miközben emlékezel.
Otthon, biztonság, anyaföld a jövő misztériumával körülölelve.

By Kilian Back to Black

By Kilian Back to Black
2018. október 5.

Dög egy parfüm ez itt!

Felütésnél szinte az arcodba fújja a füstöt, de csak ahogy mászik közelebb, bontakozik ki a Kisasszony személyes illata -

kesernyés cherry, amivel a napjait kezdi
méz, amit a hajára használ
mandulafa, ami alatt a dohos könyveit olvassa
egzotikus fűszerek amelyekkel főz
babapúder az izzadásra

és még a jóég tudja mivel mit művel, talán túl sok dolgot művel egyszerre.

Engem megfogott a bonyolultsága, a már-már idegesítő bohémsága, a felelőtlen dobálózása a szagokkal - de nem veszem elő mindennap, mert sok. Amy Winehouse (nyugodjon békében) is sok volt, én érzem a biccentést felé, és látom is magam előtt a Soho lepukkant bárjait, a kokainködös tekinteteket, az éjszaka illatainak kipárolgását, a sarki kebabost, a részegséget, egy-egy feltűnő, józan nőt, aki siet haza a munkából, a marihuánát, a kurvák szagát, a betont, a benzint, mindent.

Unpopular opinion, de szerintem ez egy eltalált parfüm, igaz, nagyon kell hozzá karakter -

mert ezt a Kisasszonyt megzabolázni csak azzal lehet.

ui: Ha a Twin Peaks-nek lenne illata, azt hiszem ez közelítene hozzá, csak a fenyőakkordot hiányolom - Cooper ügynök kihagyhatatlan cseresznyés pitéje, Diane cigarettafüstje, faházak, rendőrruhák, a 90-es évek gazdagság-szaga egy eldugott kisvárosban - Laura Palmer, a zabolátlan Kisasszony tragédiájával fűszerezve.

© 2014 KrémMánia Minden jog fenntartva.