Helia-D Hajerősítő Sampon Minden Hajtípusra

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Közönséges párlófű. A wikipédia szerint összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló. A kozmetikumokban gyökerének, levelének és virágának a kivonatát is használják. A gyökér kivonata a CosIng besorolása szerint antioxidáns és szövetösszehúzó. Paula Begoun szerint a levél kivonat hatásos a hepatitis b vírus ellen és antioxidáns, azt azonban nem tudni, hogy van-e bármi előnye az összetevőnek a bőrön alkalmazva.

Az ún. német kamilla vagy matricaria kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Az orvosi körömvirág kivonata. A körömvirágnak számos pozitív hatása van a bőrünkre, antibateriális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, bőrápoló tulajdonságú. Kozmetikumokban mindezen hatások együtteséért alkalmazzák, noha a hivatalos megfogalmazás szerint csak bőrápolónak nevezik. Gyakorlati tapasztalatok szerint nagy koncentrációban alkalmazva az igénybe vett bőrt kiválóan regenerálja. Használatakor vigyázzunk a fészkesvirágzatúakkal kapcsolatos allergiákra.

Orbáncfű kivonat. A CosIng besorolás szerint szövet összehúzó, tonizáló, bőrnyugtató, bőrvédő és bőrjavító (skin conditioning) összetevő. Paula Begoun szerint bár az orbáncfű kivonat hatásos antioxidáns, nap jelenlétében a kivonat számos összetevője mérgező hatású a bőrre.

Citromfű kivonat. Leginkább illatanyagként használt. Potenciális bőrirritáló.

A mezei zsurló kivonata, melynek magas a tannin, alkaloid és nikotin tartalma. Paula  Begoun szerint a bőrre irritáló hatással lehet. Az összetevő pozitívuma, hogy antioxidáns  tulajdonsága is van.

Gyermekláncfű vagy pittypang. Nem tudni mi célt szolgál a kozmetikumokban, de Paula Begoun szerint allergizáló hatása van.

Közönséges cickafark:

Az Ilicsi honlapja szerint vizes kivonatát, illóolaját bakteriosztatikus, antiszeptikus, gyulladásgátló hatása miatt érzékeny, rozáceás, zsír- és vízhiányos bőr ápolására használják. Flavonoidjai révén vérkeringést serkentő, sejttevékenységet élénkítő hatása miatt is előnyös alkalmazása a kozmetikai készítményekben.

Paula Begoun szerint azonban a cickafark kivonat nem olyan előnyös, ahogy azt az Ilcsi gondolja: kevés valódi kutatás utal arra, hogy valóban előnyös a bőr számára, de néhány kémcsőben végzett tanulmány szerint (in vitro) valóban van gyulladás csökkentő hatása. Más kutatások szerint azonban a cickafarknak bőrirritáló és fényérzékenységet okozó tulajdonságai is vannak. Összességében Paula Begoun mint kerülendő összetevőt jellemzi a cickafark kivonatot.

Közönséges dió. A kozmetikumokban mind a diófa levelét mind a magját, és a termés héját felhasználják. A diólevelek cseranyagokat, flavonoidokat, némi illóolajat tartalmaznak. A termés héjában a kezet erősen barnára festő naftokinon-származékok találhatók. A CosIng besorolása szerint a levélnek szövet összehúzó, tisztító, maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) és nyugatató hatása is van.

Borsmenta. A kozmetikumokban olaját és kivonatát egyaránt használják. A CosIng besorolása szerint a borsmenta frissítő, tonizáló, dezodoráló, tisztító összetevő. Paula Begoun szerint bár a borsmentának antibakteriális hatása van, a bőrt irritálhatja és érzékennyé teheti.

Rozmaring kivonat. Paula Begoun szerint bár anitoxidáns hatása van a bőrre, a benne lévő aroma komponensek irritáló hatással lehetnek a bőrre, bár jóval kevésbbé kockázatos ilyen téren, mint mondjuk a rozmaringolaj, sőt - bizonyos kutatások kimutatták, hogy a rozmaring egyik komponense nyugtató hatással van a bőrre, vagyis hasznos lehet számos gyakori bőrkiütés enyhítésére. A CosIng frissítő, tonizáló összetevőnek kategorizálja.

Levendula. Paula Begoun szerint a levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes hatása is. Viszont semmilyen kutatás nem utal arra, hogy a levendula hasznos lenne a bőr számára, sőt több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló és fényérzékenyítő, valamint a levendulában található linalool sejtmérgező. Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Kókuszolajból előállított összetevő, melyet tisztítószerként, felületaktív anyagként, habképzőként használnak a kozmetikumokban. Az összetevő az EWG, Paula Begoun és a Wikipédia szerint is gyakran okoz allergiát  érzékeny bőr esetén. A Cocamide DEA rákkeltő hatásával kapcsolatban ellentmondó kutatások vannak, az EWG alacsony karcinogén kockázatot jelez az összetevőnél. 

Emulgeálószer, felületaktív anyag.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Az Ylang Ylang virágából kivont illóolaj, melyet maszkoló, illatanyagként használnak a kozmetikumokban. Az ylang-ylang szó jelentése: a virágok virága. Illata jó hatással van a hangulatunkra, hat az érzékekre és azt tartják róla, hogy nemi vágy növelő hatása is van. A kozmetikumokban a többi illóolajhoz hasonlóan potenciális bőrirritáló, így érzékeny bőrrel érdemes kerülni.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Glicinből (aminosav) származó tartósítószer, melyet szeretnek a parabének természetes alternatívájának beállítani. Az igazság azonban az, hogy bár a glicin valóban egy természetes anyag, ahhoz hogy sodium hydroxymethylglycinate váljon belőle egy egyáltalán nem természetes eljáráson kell átesnie. Általában 1% alatti mennyiségben használják a kozmetikumokban. Potenciális bőr- és szemirritáló anyag. További info itt és itt.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.