Nivea Baby Shine Sampon

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Felületaktív anyag (surfactant), emulzió stabilizáló, gyengéd tisztító. Viszonylagos gyengédsége ellenére jól habzik.

Gyengéd felület aktív anyag, tisztítószer, melyet gyakran használnak babakozmetikumokban, mivel könnymentes samponok, tusfürdők és habfürdők készíthetőek vele. 

Az EWG használattól függően közepesre vagy magasra teszi az összetevő kockázatát, mert az szennyezett lehet rákkeltő vegyületekkel (ethylene oxide, 1,4-dioxane) és nem ajánlott az összetevő használata sérült bőrön. Paula Begoun összetevő szótárában és a Susan Brown összetevő szótárában is, mint javasol összetevő szerepel a PEG-80 Sorbitan Laurate.

Elektormos töltődést megakadályozó és felületi hártyaképző segédanyag.

Az ún. német kamilla vagy matricaria virágának a kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning) és maszkoló (nemkívánt illat, íz semlegesítése) összetevő, a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Hársfavirág kivonat. A CosIng szerint is nagyon sokféle hatással lehet a bőrünkre: frissíti, kondícionálja, védi, puhítja a bőrünket, és még gyulladáscsökkentő is. A Cosmeticscop szerint a hársfavirág flavonoidjai, és glikozidjai azok, amik felelősek a kivonat erős antioxidáns, és vízmegkötő sajátságaiért.

Kamillából kivonható vagy mesterségesen előállítható anyag. Kiváló gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató.

Lauryl alkoholból származó tisztítószer, felületaktív anyag és emulgeálószer.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.