Secret Key Starting Treatment Essence

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Élesztőgombából, fermentálással előállított összetevő. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint az összetevő segít a bőrben tartani a nedvességet. In vivo megfigyelések szerint a GFF-tartalmú hidratálók segítenek megvédeni a bőrt a sérülésektől, ezáltal óvnak a külső hatások okozta kiszáradástól.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Az arbutin egy növényi eredetű bőrfehérítő, depigmentáló összetevő. Gyakran használt távol keleti bőrápolási termékekben 3% körüli koncentrációban. A bőrfehérítésben több, más hatásosabb növényi kivonat is ismert, például a kojic acid.

A fehérítő hatáson kívül némi antioxidáns tulajdonsága is van az összetevőnek. Forrás: allaboutskinlightening

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Szintetikusan előállított peptidféle, mely arra hivatott, hogy leutánozza az EGF-et (=Epidermal Growth Factor), vagyis az Epidermális Növekedési faktort. A növekedési faktor egy olyan természetben előforuló fehérje, mely serketi a sejtek osztódását és szaporodását. E szerint a forrás szerint az EGF a kozmetikumokban gyorsítsa a sebgyógyulást, és csökkenti a hegesedést.

További info a Truthinagingen >>>

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Az ún. német kamilla vagy matricaria virágának a kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning) és maszkoló (nemkívánt illat, íz semlegesítése) összetevő, a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Az ázsiai gázló, vagyis gotu kola kivonata. A CosIng besorolása szerint tisztító, nyugtató, bőrfelszínt egyenletesebbé tevő és tonizáló hatása is van. Az INCIDecoder szerint a gotu kolának jól dokumentált sebgyógyító, antioxidáns, gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van. Fő biológiailag aktív komponensei az asiaticoside, madecassoside, asiatic és madecassic acid, amik regeneráló és antioxidáns hatása külön-külön és együtt is jól alátámasztott. In-vitro (kémcsőben végzett) kutatások alapján a Gotu Kóla aktív összetevői serkentik a bőr saját GAG (a bőrben lévő természetes hidratáló elemek)  és kollagén termelést is. A Gotu Kolával gyakran találkozhatunk cellulite vagy stria elleni termékekben is vérkeringés élénkítő hatása miatt. 

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

A burgonyafélék családjába tartozó lampionvirág terméséből készült kivonat. Sajnos nem sok info érhető el az összetevő bőrre gyakorolt hatásáról, de a hatóanyag egyik gyártója szerint gyulladáscsökkentő, antimikróbális és antioxidáns hatással bír.

A pecsétviaszgomba kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint segít megóvni a bőrt a környezet káros hatásaitól. A Wikipédia információi alapján Kínában úgy is tekintenek rá, mint a „gyógynövények királyára” és a hagyományos kínai orvoslásban gyógygombaként alkalmazzák. Paula Begoun szerint az összetevő bár antioxidáns tulajdonsággal bír, nem készült még olyan kutatás, mely azt bizonyítaná, hogy a bőrön helyileg alkalmazva hatásos lenne.

Az ázsiai ginzeng gyökeréből és a gímszarvas agancsának háncsából nyert kivonatok.

A Kínában, Japánban és más ázsiai országokban gyógyászati célokra használt kínai hernyógomba kivonata. Sajnos nem igazán készültek még független kutatások az összetevő bőrre gyakorolt hatásáról, de a hatóanyag egyik gyártója szerint késlelteti az öregedést, egységesíti az arc tónusát és kiemelkedő hidratáló hatással bír.

A nagylevelű csodamogyoró kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Paula Begoun szerint antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van. Ugyanakkor viszont a csodamogyoró kivonat 70-80%-a ethanolt (alkohol) is tartalmazhat, ami viszont szárító, irritáló hatással lehet a bőrre.

A rizskorpa kivonata. Bőrnyugtató és antioxidáns hatású összetevő.

A kövér porcsin kivonata. A növény igen gazdag forrása a C- és E-vitaminnak, valamint az egyik legmagasabb omega-3 zsírsav tartalmú növénynek tartják. Paula Begoun szerint a kövér porcsin kivonatának gyulladáscsökkentő hatása is van, és kiváló összetevőnek tartja. Az összetevő gyakori eleme a távol-keleti kozmetikumoknak.

Egy Japánban őshonos fűszer- és gyógynövény, a japán vagy sanshō bors kivonata. E szerint a forrás szerint az E-vitaminhoz hasonló antioxidáns hatással bír, viszont Paula Begoun szerint irritáló hatással lehet a bőrre. Az INCIDecoder szerint viszont leggyakrabban antibakteriális és természetes tartósító hatása miatt használják, és része egy Koreában népszerű, Euro-Napre néven futó három növényi kivantból álló (Usnea Barbata és Pulsatilla Koreana-val kombinálva) tartósítószernek. 

Bőrjavító (skin conditioning) anyag, mely bőrünkben a sejten kívüli mátrixban is megtalálható, és fontos szerepe van számos fiziológiai folyamat szabályozásában. A bőrben sejtkárosodás (gyulladás, isémia) hatására az adenosine koncentrációja megemelkedik, hogy sejtvédő funkciót biztosítva védjen a szövet károsodásától. Az adenosine állati sebeken való alkalmazása nagymértékben gyorsította  a szövet regenerálódását, az emberi sebeken való használat jelenleg klinikai vizsgálatok alatt áll. Az azonban már most is valószínűnek látszik, hogy az adenosine hatásos gyulladáscsökkentő anyag. Részletesebb információ a Wikipedián.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).