Alterra Hajbalzsam Fénytelen Hajra Sárgabarack&Búza

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Vízben oldódó, pozitív töltésű felületaktív anyag, melyet növényi olajokból nyernek ki. Segíti az olajok és a víz alapú összetevők keveredését. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatikus, emulgeáló, antisztatikus, elektromos töltődést megakadályozó hatású összetevő. 

Elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele. Mivel vízoldékony, nem képez a szilikonhoz hasonló réteget a hajon, azonban a hajat könnyen kifésülhetővé teszi, és a felhámot simává varázsolja.

A többi zsíralkoholhoz hasonlóan elsősorban bőrpuhító (emollient), másodsorban emulgeáló, sűrűség szabályozó, habosító.

Szójababolaj, melyet bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Búzacsíra olaj, mely a többi természetes növényi olajhoz hasonlóan kiváló bőrpuhító, emollient olaj. Az olajban jelentős mennyiségű E vitamin található, mely kiváló antioxidáns a bőr számára. További információ a cosmeticsinfon.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Borkősav (vagy szőlősav), mely a szőlőben, borban és tamarinduszban megtalálható szerves sav. A CosIng besorolása szerint maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) és ph szabályozó összetevő. Borkősav és szódabikarbóna keveréke adja a Lush habfürdők alapját, és elsősorban a borkősavnak köszönhetőek a habfürdők habjai.

Szőlő gyümölcs kivonat. Bár a szőlőmag kivonatnak mindenféle előnyös hatásai vannak a bőrre, hasonlókat nem írnak a szőlő gyümölcs kivonatról. A CosIng sima bőrjavító (skin conditioning) összetevőnek kategorizálja.

A napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Növényi eredetű összetevő. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló (a haj szállását megakadályozó), tisztító, hajkondícionáló hatású összetevő, és segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát.

Cellulózból származó zselésítő és sűrítő anyag. A CosIng besorolása szerint még felületi hártyaképző, emulzió stabilizáló és a krémet homogénné tevő segédanyag.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A C-vitamin egy zsírban oldódó formája, melyben a tiszta C-vitamint (Ascorbic Acid) palmitinsavval kombinálják. Az Ascorbyl Palmitate stabilabb, mint a tiszta C-vitamin és nincs irritáló hatása. Az ascorbyl palmitate-ot általában 0,05-1% közötti koncentrációban használják; az összetevő stabilitása e szerint a tanulmány szerint tovább nő, ha 1-2%-os koncentrációban tartalmazza a termék, illetve W/O (víz az olajban) típusú emulziók esetében. Az INCI-Decoder szerint az összetevő a C-vitamin származékok közül a legrosszabb - bár viszonylag stabil, viszont kérdéses, hogy képes-e tiszta C-vitaminná alakulni a bőrön és ezáltal annak minden jótékony tulajdonságát prezentálni (bár a bőr kollagéntermelést valószínűleg serkenti), illetve annak ellenére, hogy az antioxidáns hatása jó, felmerült a gyanú, hogy UVB sugárzást követően elősegíti a lipid peroxidációt és a citotoxicitást is.

Íz- és illatanyag keverék, EWG szerint a Fragrance / Parfum összetevő szinonímája.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.