Balea Holt-Tengeri Maszk (régi)

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Iszap, melyet a kozmetikumokban hidratáló, szövet összehúzó és mattító (képes a bőrről a felesleges olajat felszívni) tulajdonságai miatt használnak. Az iszap ez utóbbi tulajdonsága miatt segíthet a pattanások kezelésében is. Az iszap rendszerint kis részben (10% körül) tartalmaz agyagot is.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

Ásvány. Kisebb mennyiségben sűrítő, fehérítő és síkosító segédanyagként, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédőként használt. Fizikai fényvédőként kiváló UVB és UVA blokkoló egyaránt, megfelelő védelmet nyújt a 290-400 nm hullámhosszú napsugarak ellen, és még a 700nm hullámhosszú sugarak ellen is nyújt némi védelmet. Meglehetősen fotostabil. Talán nyugtató és antioxidáns hatása is van. Fő hátránya, hogy kozmetikailag kellemetlen, fehér réteget hagy maga után. 

A bambusz szárának a kivonata. A CosIng besorolása szerint  bőrkondícionáló. Magas szilícium (kovasav) tartalma van, melynek finom részecskéi ideális bőrradírozók.

Más néven: Cutina HVG. Hidrogénezett növényi mono-, di- és trigliceridek keveréke, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő, bőrkondicionáló és felületaktív anyagként használnak a kozmetikumokban. Az összetevő kiválóan keveredik a leggyakrabban használt nyersanyagokkal, és segíti az O/W (olaj a vízben) emulziók stabilitását, viszkozitását (kenhetőségét).

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van, valamint segíti a sebgyógyulást és általában a bőr regenerálódását is. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint gél- és filmképző összetevő, vagyis csökkenti a kozmetikumok átlátszóságát és áttetszőségét, ezen kívül emulzió stabilizáló, csomósodásgátló és viszkozitást szabályozó hatása is van.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A CosIng besorolása szerint sűrűság szabályozó, kötőanyag és felületi réteg képző összetevő. Nagy molekula mérete miatt nem szívódik be a bőrbe. Leggyakrabban szájfényekben és ajakápolókban találkozhatunk vele.

Kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező cukortenzid. Habképző felületaktív anyag és emellett kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után a haj simább, puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Anionos felületaktív anyagként gyengéden tisztítja a bőrt és a hajat azáltal, hogy segíti a víznek az olajjal és szennyeződésekkel való összekeveredését, így azok könnyen leöblíthetők lesznek vízzel. Emulgeálószerként megakadályozza az emulzió olajos és vizes részeinek szétválását, valamint javítja a termékben található elsődleges tisztító és hidratáló szerek hatását. Kíméletes a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is gyakran találkozhatunk az összetevővel. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Sárgabarack magjából őrölt por, mely a kozmetikumokban bőrradírozó funkciót tölt be.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Az ún. német kamilla vagy matricaria virágának a kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning) és maszkoló (nemkívánt illat, íz semlegesítése) összetevő, a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Bár illatanyagként és felületaktív anyagként is alkalmazható, elsősorban mint emulgeálószer kerül a kozmetikumokba. A truthinaging információi szerint különösen alkalmas olyan készítmények emulgeálására, melyek növényi olajokat tartalmaznak.

Nagyon kevés információ érhető el a pantolactoneról, mint kozmetikai összetevőről. Hajápló termékekben hajkondícionáló anyagként használt, bőrápoló termékekben pedig vízmegkötő hatása van. Fehér, porszerű anyag, melyet a B5 vitamin különböző formáinak gyártásához is használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.