Cocochoco Szulfátmentes Sampon

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszdió származék. Alacsonyabb árfekvése miatt ez egyik leggyakrabban használt felületaktív anyag a világon (nem csak a samponokban). Paula Begoun szerint potenciális irritáló és szárító hatása lehet a bőrre, és bár ez a hastása másodlagos tisztító összetevőként alkalmazva némiképp elennyészőbb, de még úgy sem mondható semlegesnek.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Kókuszból előállítható gyengéd felület aktív anyag, tisztító szer, habzás elősegítő. Elsősorban arclemosókban, arcradírokban és borotválkozókrémekben találkozhatunk vele. A készítményeknek "csúszósságot" ad, aminek köszönhetően kellemes lesz a lemosót az arcra kenni. Gyengédsége és nem irriáló tulajdonsága miatt gyakran használt bébiknek és érzékeny bőrűeknek szánt termékekben is. (Forrás: truthinaging)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Cukor féle, melyet hidratáló anyagkénet használnak a kozmetikumokban. A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven alálkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. Lásd xylitol.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Samponokban és tusfürdőkben gyakran használt tisztítószer, habzást elősegítő szer. Sűrűség szabályozó anyagként is használt.

Erősen lúgos (ph 10) ph szabályozó.

A benzil-alkohol egy szerves vegyület, a legegyszerűbb aromás alkohol, mely bizonyos gyümölcsökben és teákban természetesen is megtalálható. Színtelen, kellemes, virágos illatú folyadék. Remek antibakteriális és gombaölő tulajdonságának köszönhetően a kozmetikumokban elsősorban tartósítószerként használt összetevő. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Sok gyümölcs és növény rostjában előforduló cukorpótló (ugyanolyan édes mint a cukor, de kisebb az energia tartalma). A kozmetikai iparban vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságai miatt használják.

A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven is találkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. A cég állítása szerint ez a természetes cukrokból előállított összetevő komplex képes a bőr vízháztartását harmonizálni: egyrészt növeli a bőrben lévő vízmegkötő anyagok (GAGok és hialuronsav) mennyiségét, másrészt pedig csökkenti a bőr vízvesztését (trans epidermal water loss) a bőr keramid tartalmának (bőr természetes védőrétegének kulcs összetevője) növelésével. E két hatás eredményeként a bőr vízháztartása egyensúlyba kerül, és a bőr hidratált lesz.

Kókuszolajból és glicerinből származó, a leggyakrabban tisztítókban használt, gyengéd PEG féle. Gyakori eleme a micellás tisztítóknak, mivel egyrészt könnyen oldódik vizes felületaktív anyagokban, másrészt pedig oldja az olajokat és az olajban oldódó összetevőket. Kellemes bőrérzetet hagy maga után.

Elektromos töltődést megakadályozó és felületi hártya képző anyag, melyet elsősorban hajápolókban használnak, de találkozhatunk vele szappanokban és tisztítókban is. Ez egy polyquarternium által alkotott (utolsó) generáció, amelynek az a különleges tulajdonsága, hogy fényt adjon a hajnak. Biztosítja a haj simaságát, csökkenti a "ragadósságát".

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Mesterséges illatanyag, ami az aromás aldehidek csoportjába tartozik, illatát pedig a ciklámen és a gyöngyvirág illatához szokták hasonlítani. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listájáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme, de megtalálhatjuk számos hajápolóban, testápolóban és arcápolóban is. 

2021. október 29.-én hozta meg a döntést az EU Bizottsága arról, hogy több más összetevő mellett, a Butylphenyl Methylpropional illatanyag használatát betiltja az EU-ban forgalmazott kozmetikumokban a reprodukciót károsító, illetve a magzat egészségét károsító hatása miatt.

Argán olaj. Más növényi olajokhoz hasonlóan számos a bőr számára hasznos anyag forrása: lipidek, zsírsavak és antioxidánsok (E vitamin, ferulic sav) is találhatók benne. Az egyik legjobb növényi olajként van számon tartva, E vitamin tartalma állítólag 3-szorosa az olíva olajénak.  A benne lévő omega-6 és  omega-9 zsírsavaknak gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van, valamint segítenek a bőr rugalmasságának fenntartásában. További info itt.

Illatanyag. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Egy barnaalga féle kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrvédő tulajdonsága van. Részletesebben az algákról a kozmetikumokban lásd laminaria saccharina kivonat.