Lady Stella Lift Active Botox Hatású Ráncmélység Csökkentő Arctonik

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Ricinusolajból és polyethylene glycolból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer. Leggyakrabban illatanyagok oldására használják vízbázisú formulákhoz.

Vízben és alkoholban egyaránt oldódó, glicerinből és kókuszolajból előállított PEG vegyület. Elsősorban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant) , de némi hidratáló, bőrpuhító tulajdonsága is van. Elsősorban lemosókban használt összetevő.

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Acerola cseresznye latin elnevezése. Az acerola vagy barbadoszi cseresznye (Malpighia glabra, cereso, escobillo, health tree, Puerto Rican cherry) mintegy öt méter magasra megnövő, lombhullató fa, amely nagy mennyiségű, 1-2 cm átmérőjű, piros gyümölcsöt terem. Az acerola fa vadon nő, de termesztik is Brazíliában, Dél-Amerika északi vidékein, Közép-Amerikában és Jamaikában.

A gyümölcs jelentős mennyiségben (4,5 %) tartalmaz C-vitamint; ez az érés során gyorsan csökken, ezért a kereskedelmi forgalomba hozandó gyümölcsöt zöld állapotban szüretelik le. Ezen kívül sok káliumot, magnéziumot és A-vitamint is tartalmaz.

A kozmetikumokban gyümölcsének és magjának a kivonatát is használják, a CosIng mindegyiket bőr- és hajkondícionáló összetevőnek kategorizálja.

Közismertebb nevén argireline. Egy mesterségesen előállított peptidféle, melyről az összetevő egyik gyártója (a Lipotec) azt állítja, Botox-szerű hatása van. Ennek az állításnak az az alapja, hogy az acetyl hexapeptide-8 képes a bőrben lévő izmokat ellazítani, melynek révén kisimulnak a felületi ráncok. Bár szinte bizonyos, hogy a Botoxhoz nem hasonlítható az összetevő hatása, a Lipotec kutatásai szerint 10% Argeline 15 nap alatt 17%-kal képes csökkenteni a mimikai ráncok mélységét, illetve mint a legtöbb peptidféle, elméletileg ez is bír sejtkommunikáló és vízmegkötő tulajdonságokkal.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Methylisothiazolinone-nal kombinálva Kathone CG márkanév alatt kapható tartósítószer kombináció, melyet a 70-es években vezettek be. Gyakran okoz bőrirritációt, aminek révén ma már leginkább csak lemosható termékekben használják. 

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, mely már alacsony koncentrációban is rendkívül hatékony a baktériumok ellen, és amit manapság viszont már leginkább csak lemosható termékekben használnak, mivel könnyen érzékenyítheti és irritálhatja a bőrt, ha bőrön hagyható termékben van jelen.