Bunnylove92

Avon Habfürdő Gránátalma- és Bazsarózsaillattal

Mint az igazi Haribo gumicukor <3 <3 Hatalmas kedvenc :)

Chanel N°5

Locsolós hétfő
Ez a szokás sosem tartozott a kedvenceim közé. Még talán kislányként jobban tűrtem, de már tiniként nem szerettem. Voltak évek, amikor inkább behúzódtam olvasgatni a szobámba és figyelmen kívül hagytam mindenféle csengetést, kopogtatást.
Felnőtt fejjel persze az ember egy mosoly kíséretében elfogadja a fiúktól, férjektől, barátoktól, akiktől valószínű, hogy éppen olyan távol áll ez a dolog, mint tőlem. De nemrég egy véletlen kapcsán megértettem, hogy milyen feloldhatatlan ellentét húzódik közöttünk. Péter édesapja sosem feledkezik meg rólunk, a család nő tagjairól. Mi pedig, amióta emlékszem rá, finom utalásokkal és néha erőtlen könyörgésekkel harcoltuk, hogy minden úgy történjen, ahogyan fogadni szeretnénk ezt a kedves gesztust. A lányok nem mostak addig hajat, amíg nagyapa locsolása le nem zajlott. Átható illat áradt már akkor, amikor közelített felénk az üvegcsével Húsvét hétfő reggelén. Később rávettük, hogy a ruhánkra tegyen belőle, mert akkor csak át kellett öltözni és azonnal betenni a mosógépbe a blúzunkat. De rájöttünk, hogy még több öltözetváltás után is érezzük az ünnep „illatát”. Az utóbbi években a csuklónkra kértünk néhány cseppet. Tibi papát pedig sajnáltuk, hogy egyre értetlenebbül állt a helyzet előtt. Locsoljon, vagy ne locsoljon? Megérdemeljük, vagy nem? Tulajdonképpen szeretnénk, vagy nem?
Aztán elérkezett egy pillanat, ami számomra mindent megmagyarázott.
Az utóbbi időben több remek könyvet olvastam Coco Chanelről. Életének minden mozzanata megérintett. Úgy éreztem, hogy semmire sem vágynék jobban, mint e remek asszony remek „költeményére”, majd elrohantam a legközelebbi parfümériába és leemeltem a polcról az igazi klasszikust.
CHANEL N°5
Egy gyors fújás a teszterből… ááááá…. már tettem is vissza a helyére. Nem értettem. Egy ilyen fantasztikus stílusú nő, mint Coco, hogyan dobhatta ezt piacra és persze azt sem, miként történhetett, hogy milliók rajonganak érte a mai napig. Ízlések és pofonok…
Hazaértem és bekukucskáltam Tibi papához. Elmeséltem neki, hogyan jártam. Nagy szemekkel nézett rám. Nem tetszett Jucikám? Pedig én is ezzel locsollak meg benneteket minden Húsvétkor… és már hozta is a kis üveget.
Akkor jöttem rá, hogy mi húzódik közöttünk. Ő úriemberként, féltve őrzi a világ egyik legjobbját, hogy a számára legkedvesebbeket meglocsolja vele. Mi pedig nem éppen úrilányok módjára próbálunk kitérni előle.
Abban a pillanatban már tudtam, nem történt semmi más éveken át, mint az, hogy egy illat az ünnepi szokásaink közé állt… egy világhírű illat.
Az üveg és benne a parfüm ma a komódon pihenve várja, hogy valaki szeresse… legalább úgy, mint mi Tibi papát! …Mert megérdemli(k)! :-)

Versace Man Eau Fraiche

Hűűűűű, nehéz szóhoz jutni... főleg ha olyan férfi van a közeledben aki ezt fújta magára és a kémiájával is nagyon működik....a Tiéd pedig az övével....... nem is ragoznám tovább. Azt hiszem beszerzem......magamnak.... :)