Diamond Coco 2.0

Mészkő, melyet a kozmetikumokban többféle céllal is használnak. Sminkekben pigmentként, krémekben fehérítő és olaj felszívó anyagkénet, fogkrémekben pedig dörzsölő, tisztító anyagként használt. Leggyakrabban alapozókban, primerekben és púderekben találjuk, mint mattító, olaj felszívó anyagot. Általában 2-5% közötti koncentrációban használt. (forrás)

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Szódabikarbóna. Lúgos kémhatású összetevő, mely a savas kozmetikumok ph-ját semlegesíti és ezzel kevésbé irritálóvá teszi őket. Az acne.org közösség szerint viszonlyag hatékony összetevő pattanások ellen is.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kivonat, amit a ceyloni fahéjfa szárított kérgéből nyernek. A ceyloni fahéj a babérfélék családjába tartozó fa, ami Sri Lankán és India déli részén őshonos, nem azonos a cassia fahéjjal, mely utóbbinak magas a kumarin tartalma. A ceyloni fahéj kivonata antimikrobális, antioxidáns, összehúzó, nedvesítő, illatosító, a bőrt kondicionáló és védő hatású összetevő.

Az édesgyökér gyökerének a kivonata. A CosIng besorolása szerint az édesgyökér-kivonat bőrvilágosító (pigmentfoltok elleni), gyulladáscsökkentő, nyugtató, bőrsimító és puhító összetevő.

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.