Rákkeltő összetevő miatt tiltottak be géllakkokat
Szeptember 1-től az EU hivatalosan is betiltotta azon kozmetikumok forgalmazását, melyek TPO-t, azaz trimetilbenzoil-difenilfoszfin-oxidot tartalmaznak.
Szeptember 1-től az EU hivatalosan is betiltotta azon kozmetikumok forgalmazását, melyek TPO-t, azaz trimetilbenzoil-difenilfoszfin-oxidot tartalmaznak. Ez az összetevő jellemzően a géllakkok egyik alkotóeleme, egyfajta aktivátor, tartani azonban lehet, hogy nem is tőle kellene.
Mi a szerepe a TPO-nak a géllakkokban?
A géllakkokban alapvetően valamilyen akriláttípus adja a kemény, filmszerű réteget. A lakk folyékony formájában ennek az összetevőnek a molekulaszerkezete még rövid egységekre tagolt, amely az UV-fény hatására változik meg, és kezd hosszú lácokká alakulni, így biztosítva a tartós, kemény réteget a körmökön. Ahhoz, hogy ez a kémiai reakció elinduljon, szükség van egy olyan anyagra, ami elnyeli a fényt, majd energiát ad át más molekuláknak. Ezt a feladatot látja el a TPO:
- Felgyorsítja a kötést: A TPO rendkívül hatékonyan indítja el a polimerizációs folyamatot, vagyis, hogy a lakk gyorsan és alaposan megkössön az UV-lámpa fényétől.
- Biztosítja a mély kötést: Segíti a géllakk teljes átkeményedését.
- Minimalizálja a sárgulást: Sok más fotóiniciátorral szemben a TPO kevésbé okoz sárgás elszíneződést a kikeményedett lakknál.
Mi a probléma a TPO-val?
Az Európai Unióban 2025. szeptember 1-jétől betiltották a TPO használatát a kozmetikai termékekben. Ennek oka, hogy patkányokon végzett kutatások szerint a vegyületet a reprodukcióra nézve káros, a rákkeltő és mutagén (CMR) kategóriába sorolták. Ez pedig automatikus betiltással jár.
A gyártók persze már jóideje dolgoznak alternatív, TPO-mentes formulákon, amelyek hasonlóan hatékonyak, az alternatív vegyületek közé tartozik például a TPO-L.
LabMuffin legutóbbi posztja meglehetősen árnyalja a TPO sötét helyzetét, ugyanis átnézve a kutatási anyagokat és megértve a TPO működését, úgy gondolja, nincs valós, komoly kockázata a TPO-t tartalmazó géllakkoknak.
Ennek oka egyrészt az, hogy a körmök nagyon erősek, szinte semmi nem tud rajtuk átjutni, felszívódni. A nagy molekulaszerkezetű anyagoknak, mint megszilárdult állapotában a géllakk, gyakorlatilag semmi esélye átjutni rajta. A TPO-nak tehát abban a kicsinyke időben lehet esélye bármilyen felszívódásra, amíg a lakk még folyékony a körmökön, és a TPO molekulák még nem kapcsolódtak hozzá stabilan a hosszú polimermolekula-láncokhoz. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha félremázolás esetén a géllakk a bőrrel érintkezik.
A TPO felszívódását másfelől maga az a tény is nehezíti, hogy az összetevő fényérzékeny – nem véletlenül vannak az ilyen géllakkok sötét üvegcsékben.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
LabMuffin arra is rávilágít, hogy a TPO-val kapcsolatos patkánykísérletekben hatalmas dózisokban kapták a patkányok a TPO-t, vagyis más körülmények hatására jelentkeztek egészségügyi problémák, mint az a géllakkok anyagának használatával járhat.
Ha pedig arra vagy kíváncsi, mindezek után miként és miért vált betiltottá a TPO, illetve a TPO kozmetikumokban való alkalmazása, javasoljuk Dr. Mohammed Kanadil, alias MoskinLab lenti videóját, amiben szuper részletesen elmagyarázza.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
LabMuffin szerint egyébként a géllakkok esetén a TPO-nál jóval valósabb kockázatot jelentenek bizonyos akriláttípusok, amik komoly akrilátallergiát okozhatnak. Az akrilátallergia az allergiás kontakt dermatitisz egy formája, amelyet bizonyos akrilátok és metakrilátok váltanak ki. Ezek olyan kémiai anyagok, amelyek számos termékben megtalálhatók a géllakkokon kívül is, például műkörmökben, fogászati gyantákban, ragasztókban és orvosi eszközökben.