Újrahasznosítás, utántöltés, újrafelhasználás: mit kezdj a kozmetikumok csomagolásával?
Milyen jó lenne, ha a TikTokon népszerű „Elfogytak”-videókban arról is mesélnének, mi a teendő, ha kiürült egy krém, egy tusfürdő vagy egy parfüm... Mi most segítünk eligazodni.
Egy pumpás testápolós flakon első ránézésre egyszerű műanyag tárgy, valójában azonban többféle anyagból áll: a flakon és a pumpa gyakran más-más műanyagból készül, az adagolóban pedig fémrugó, sokszor egy apró üveg- vagy acélgolyó is lapul. Nem csoda, ha a kiürült csomagolás kidobásakor elbizonytalanodunk, mi hová való.
A kérdés mostanság különösen időszerű: augusztus 12. óta az Európai Unió minden tagállamában közvetlenül alkalmazandó az új csomagolási rendelet, a PPWR, amely szerint 2030-ra minden csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie. A gyártókra tehát szigorúbb szabályok vonatkoznak – ám hogy egy flakon végül új életet kap-e, az bizony nagyrészt rajtunk múlik.
Előbb töltsük újra, csak aztán dobjuk ki
Még az újrahasznosítható hulladékra is vonatkozik az aranyszabály: a legjobb csomagolás az, amelyik meg sem születik, a második legjobb pedig az, amelyiket újra meg újra használjuk. Az újrahasznosítás csak a harmadik állomás, hiszen a hulladék válogatása, szállítása és újraolvasztása is energiát igényel. Ezért az útmutatónkat mi is az utántöltéssel kezdjük, és a kukáig csak a végén jutunk el.
Utántöltés: a parfümtől a dezodorig
A parfümvilágban az utántöltés nem újdonság, az utóbbi években azonban valóságos lendületet vett: ma már a Guerlain, a Dior, a Lancôme, az Yves Saint Laurent vagy az Hermès számos illata kapható újratölthető kiszerelésben, a hazai parfümériák és webshopok pedig külön kategóriában gyűjtik az utántöltőket.
A trend a bőrápolást és a dekorkozmetikumokat is elérte – egyre több prémiumminőségű arckrémhez és rúzshoz kapható cserélhető betét, sőt, már dezodorból is akad újratölthető változat. Egy dolgot azonban érdemes szem előtt tartani: a nehéz, míves üvegtest gyártása önmagában is komoly erőforrás, így az újratölthető kiszerelés csak akkor éri meg igazán, ha tényleg újratöltjük.
A tusfürdőkből még a drogériákban és a gyógyszertárakban is kapható utántöltő kiszerelés, így a megszokott pumpás flakont nem kell minden alkalommal lecserélnünk. Minden újratöltés előtt viszont mossuk ki alaposan, és hagyjuk teljesen megszáradni, a friss tusfürdőt pedig soha ne öntsük a régi maradékára.
Újrafelhasználás: második élet a fürdőszobában
A kiürült krémes tégelyekben remekül elférnek az olyan apróságok, mint a hajcsatok, a fülbevalók, a vattakorongok, vagy más kacatok. Egy szép parfümösüvegből pedig akár kicsike váza is lehet – szuperül feldobja a fésülködőasztalt. Utazáshoz is érdemes megtartani néhány kisebb flakont a samponnak és a testápolónak. Az aktív hatóanyagos szérumokat, például a C-vitaminosat, viszont hagyjuk az eredeti, fénytől és levegőtől védő csomagolásukban. És ne feledjük: a nyitott tégely szimbóluma melletti 12M-hez hasonló jelölés az első felbontástól számít, nem az áttöltéstől.
Újrahasznosítás: így kerüljön jó helyre
A kozmetikumok műanyag flakonjai, tubusai és tégelyei a MOHU tájékoztatása szerint a sárga gyűjtőbe valók, néhány apróságon azonban sok múlik.
- Öblítsük ki, de ne sikáljuk. Elég vízzel kiöblíteni a csomagolást; ha a tisztításhoz rengeteg meleg víz és mosogatószer kellene, nem érdemes erőlködni, mert azzal több energiát pazarolnánk el, mint amennyit nyerünk.
- Szedjük szét, amit lehet. A kupak, a pumpa és a doboz külön darab, az eltérő anyagú részeket érdemes szétválogatni. A doboz laposra hajtva a papírgyűjtőbe megy.
- Az üveg az üveghez. Az üvegtégelyek kupak nélkül az üveggyűjtőbe valók.
- A spray-kkel óvatosan. Ha a hajtógázas flakonon tűzveszélyt jelző piktogram van, még üresen is veszélyes hulladéknak számít, így a helye a hulladékudvarban van.
Néhány csomagolás esetében viszont a sárga kuka sem megoldás, mert a válogatóüzemben nem tudják feldolgozni. A fekete műanyagot a gépek érzékelői gyakran nem ismerik fel, az apró rúzstokok és mintatasakok kicsinységük miatt kihullhatnak a válogatósorról, a tükrös púdertartók és a rápréselt szórófejű parfümösüvegek pedig több, otthon szét nem szedhető anyagból állnak. Ezek sajnos a vegyesbe kerülnek, ahogy a lejárt, félig teli termékek is – utóbbiak tartalmát semmiképp ne öntsük a lefolyóba: a szennyvíztisztítók nem tudják teljesen kiszűrni az olyan összetevőket, mint a szilikonok vagy a fényvédő szűrők, így egy egész flakonnyi termék egyszerre nagy adagot juttathat belőlük az élővizekbe.
A legfontosabb döntés a polcnál születik
A legfenntarthatóbb döntést vásárláskor hozhatjuk meg. Válasszunk utántölthető vagy nagy kiszerelést, egyféle anyagból készült csomagolást, és ne feledkezzünk meg a pucér kozmetikumokról sem: ma már samponból, balzsamból, testápolóból és arctisztítóból is kapható csomagolás nélküli, szilárd változat. A bolygónk üdvözli a project pan (vagyis „kiürítős kihívás”) híveit is, akik addig nem vesznek új kozmetikumot, amíg a meglévőt el nem használták – és ennek a pénztárcánk is örülhet.
A szabályozás is ebbe az irányba halad. Az augusztus óta alkalmazandó uniós csomagolási rendelet értelmében 2030-tól a szállodák nem kínálhatnak többé egyszer használatos, mini méretű (legfeljebb 50 milliliteres) sampont és tusfürdőt, a helyüket várhatóan utántölthető adagolók veszik át. A következő években ráadásul egységes jelölések is megjelennek a csomagolásokon, amelyekből az egész EU-ban egyértelmű lesz, melyik gyűjtőbe valók. A legegyszerűbb szabály azonban már ma is működik: mielőtt kidobnánk egy kiürült flakont, gondoljuk végig, nem tölthetnénk-e újra, vagy nem használhatnánk-e másra.
Fotó: Getty Images