Te mikor voltál utoljára anyajegyszűrésen? A magyarok fele még soha
Egy friss kutatása szerint a magyarok 48 százaléka még soha nem vett részt melanómaszűrésen vagy bőrgyógyászati anyajegyvizsgálaton – és ez azért is elgondolkodtató, mert a bőrdaganatok túlnyomó része megelőzhető lenne.
Az Affidea kutatásból az is kiderül, hogy minden ötödik magyar (19%) kevesebb figyelmet fordít az egészségére a nyári hónapokban. Vagyis pont akkor lazítunk, amikor a bőrünket a legnagyobb UV-terhelés éri. Magyarországon évente közel 3000 új melanómás esetet diagnosztizálnak: húsz év alatt csaknem megduplázódott a szám, az utóbbi évtizedben viszont stagnál.
A bőrdaganatok 90 százaléka mögött UV-sugárzás áll
A bőrdaganatok mintegy 90 százaléka a nap és a szolárium UV-hatása miatt alakul ki – ez pedig azt is jelenti, hogy az esetek jelentős része megelőzhető lenne. Nem valamiféle egzotikus kockázatról van tehát szó, hanem arról a néhány percről, amit reggelente vagy a strandolás előtt megspórolunk.
A szakemberek legalább SPF 30-as, UVA- és UVB-védelmet nyújtó fényvédőt javasolnak (a fejtetőtől a talpig!) – ez a minimum, nem az optimum –, amelyet napozás előtt 20 perccel érdemes felvinni, majd kétóránként, illetve minden fürdés után újrakenni. Emellett 11 és 15 óra között jobb kerülni a közvetlen napsugárzást, a ruha, a kalap és a napszemüveg pedig nem alternatívája, hanem kiegészítője a fényvédőnek.
A legegyszerűbb megoldás, ha a fényvédelmet ugyanolyan természetes napi rutinná tesszük, mint például a fogmosást. Ha a fényvédő ott van a fürdőszobában vagy a táskánkban, sokkal nagyobb eséllyel használjuk rendszeresen
– mondta dr. Kósa Péter, az Affidea Magyarország bőrgyógyásza.
A bőr nem felejti el a gyerekkori napégéseket
Különösen veszélyesek a gyermekkori, akár hólyagos napégések: ezek megduplázhatják a későbbi melanóma kialakulásának kockázatát. Fokozott kockázatot jelent a világos bőr, a sok vagy szabálytalan anyajegy, illetve ha a családban már előfordult melanóma.
Melyik anyajegyed a „rút kiskacsa”?
A melanóma egyik legfontosabb figyelmeztető jele, ha egy anyajegy látványosan eltér a többitől – ezt nevezik a szakemberek „rút kiskacsa” jelenségnek. Gyanúra adhat okot, ha egy anyajegy mérete, alakja vagy színe megváltozik, aszimmetrikussá válik, kisebesedik, vagy ha új, gyorsan növekvő bőrelváltozás jelenik meg.
Érdemes tudni, hogy a melanómák mintegy 30 százaléka korábbi anyajegyből alakul ki, 70 százalékuk viszont ép bőrfelületen jelenik meg. Vagyis nem elég az ismert anyajegyeket figyelni. s
Évente egyszer akkor is, ha semmi sem tűnik fel
A megkérdezettek 23 százaléka több mint két éve járt utoljára szűrésen, és mindössze 9 százalékuk vett részt vizsgálaton az elmúlt egy évben. A férfiak fele, a 18–39 évesek 51 százaléka pedig még soha.
„Sokakban még mindig él az a tévhit, hogy a bőrdaganatok elsősorban az idősebb korosztály problémái, pedig a melanóma bármely életkorban kialakulhat” – tette hozzá dr. Kósa Péter.
A vizsgálat során a bőrgyógyász először felméri az egyéni kockázati tényezőket, majd dermatoszkóppal, vagyis speciális nagyítóval nézi át a bőrfelszínt. Gyors és fájdalommentes, és a szakemberek évente egyszeri szűrést javasolnak – magasabb kockázat esetén ennél gyakrabban is. Korai stádiumban felismerve a túlélési esély akár 99 százalék is lehet.
Fotó: Getty Images