Colgate Plax Mint Duo Szájvíz

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Poloxamer 407 egy hidrofil , nem ionos felületaktív anyag. A kozmetikában emulgeálásra használják (vagyis a vizes és az olajos összetevők elkeverésére). Kevés információ található róla a neten. A wikipedián főként emulgeáló hatásáról és orvosi alkalmazásairól beszélnek.

Íz- és illatanyag keverék, EWG szerint a Fragrance / Parfum összetevő szinonímája.

A CosIng besorolása szerint gombaellenes, fertőtlenítő, dezodoráló, emulgeáló összetevő, továbbá felület aktív anyag és hajkondícionáló. Leginkább szájvizekben és fogkrémekben találkozhatunk vele fertőtlenítő szerként.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Nátrium-fluorid. A fluorozott fogkrémek alkotóeleme. Segít késleltetni a fogszuvasodást.

Használata nagyon vitatott. A fogorvosok egyik csoportja azt mondja, hogy igazából semmi szükség rá, másik fele meg azt mondja nem ér semmit a fogmosás fluorid nélkül. Az igazság valószínűleg, mint mindig középen van: a fluorid hosszú távú védelmet jelent a fog kálciumvesztése ellen. Másrészt viszont valóban mérgező lehet ha elég nagy mennyiségben fogyasztunk belőle. Az optimális megoldás, mint mindig az odafigyelés: ha ezt tesszük, ki tudjuk használni ennek az anyagnak a jó tulajdonságait, anélkül, hogy a rosszak érvényre jutnának.

Szacharin. A kozmetikumokban ízesítő, édesítő funkciót tölt be. Gyakori összetevője a fogkrémeknek illetve különféle szájápolással kapcsolatos kozmetikumoknak.