Garnier Pure Active Exfobrusher

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Felületaktív anyag (surfactant), emulzió stabilizáló, gyengéd tisztító. Viszonylagos gyengédsége ellenére jól habzik.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Kókuszolajból előállított, halványsárga folyadék. Tisztítókban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag, habosítószer, haj- és bőrkondícionáló, valamint sűrűség szabályozó segédanyag. A coco-betaine gyengéd, nem irritáló tisztítószer, mely alkalmas a száraz és érzékeny bőr tisztítására is.

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.  A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.

Az LHA-k (lipo hydroxy acid) csoportjába tartozó összetevő, mely a többi hidroxisavhoz hasonlóan kémiai hámlasztó. Egy a L'Oreal által végzett tanulmányban, melyben a glikolsav és a capryloyl szalicilsav hatékonyságát hasonlították össze, azt találták, hogy az 5-10%-os LHA-hámlasztó hasonlóan hatásos, mint a 20-50%-os GA-hámlasztó a pigmentfoltok és a finom ráncok kezelésében. A L'Orealtól független kutatások az összetevővel kapcsolatban azonban még nem léteznek.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A hivatalos CosIng funkció besorolás szerint hidratáló és bőrkondicionáló összetevő. Az összetevő gyártójának technikai adatlapja szerint fertőtlenítő, pattanás elleni és szövetösszehúzó összetevő, melynek használata kombinált, zsíros bőrre készült lotion-ökben ajánlott.

Vízmegkötő tulajdonsága is van, de leginkább segédanyagként használatos rendkívül kis mennyiségben, hogy a krém hidegben ne fagyjon meg, melegben pedig ne olvadjon meg.

Mentol, melyet borsmentából állítanak elő. A CosIng besorolása szerint nyugtató, frissítő hatású anyag. Paula Begoun szerint viszont a mentolnak a borsmentához hasonlóan irritáló hatása van a bőrre.

Kókuszolajból és glicerinből származó, a leggyakrabban tisztítókban használt, gyengéd PEG féle. Gyakori eleme a micellás tisztítóknak, mivel egyrészt könnyen oldódik vizes felületaktív anyagokban, másrészt pedig oldja az olajokat és az olajban oldódó összetevőket. Kellemes bőrérzetet hagy maga után.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (e nélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

A feketeáfonya kivonata. Szövet összehúzó, frissítő hatása van a bőrön alkalmazva. Szájon át bevéve antioxidáns hatása is van, viszont még nem készült olyan kutatás, mely igazolná, hogy a bőrön alkalmazva is ez a helyzet.

Zink és glükóz (cukor) keveréke. A CosIng besorolás szerint dezodoláló és bőrjavító, Paula Begoun szerint pedig vírusellenes hatása van, és szájon át alkalmazva hatásos lehet gyulladt pattanások kezelésére is.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.