Kocomei Flower Scent Milk Brightening Toner

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Egy hagyományos koreai gyógynövény, a koreai kökörcsin kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerin bőrkondícionáló hatású összetevő. E szerint a kutatás szerint gyulladáscsökkentő hatása révén hatásosan lehet vele különféle gyulladásos megbetegedéseket kezelni (pl. a szepszist), e szerint a kutatás szerint pedig a kivonat egy igen széles antimikrobiális spektrummal rendelkező szer.

A virágos szakállzuzmó kivonata. Hatékony baktérium- és gombaellenes szer, emiatt elsősorban dezodorokban használják, illetve különféle kozmetikumok természetes tartósítására is alkalmas. A trutinanging információi szerint gyulladásgátló hatással is bír. Az összetevővel elsősorban krémekben, fogkrémekben, szájvízekben, dezodorokban és fényvédő termékekben találkozhatunk.

Egy Japánban őshonos fűszer- és gyógynövény, a japán vagy sanshō bors kivonata. E szerint a forrás szerint az E-vitaminhoz hasonló antioxidáns hatással bír, viszont Paula Begoun szerint irritáló hatással lehet a bőrre. Az INCIDecoder szerint viszont leggyakrabban antibakteriális és természetes tartósító hatása miatt használják, és része egy Koreában népszerű, Euro-Napre néven futó három növényi kivantból álló (Usnea Barbata és Pulsatilla Koreana-val kombinálva) tartósítószernek. 

Rozmaring kivonat. Paula Begoun szerint bár anitoxidáns hatása van a bőrre, a benne lévő aroma komponensek irritáló hatással lehetnek a bőrre, bár jóval kevésbbé kockázatos ilyen téren, mint mondjuk a rozmaringolaj, sőt - bizonyos kutatások kimutatták, hogy a rozmaring egyik komponense nyugtató hatással van a bőrre, vagyis hasznos lehet számos gyakori bőrkiütés enyhítésére. A CosIng frissítő, tonizáló összetevőnek kategorizálja.

A borsmenta levelének a kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Paula Begoun szerint bár a borsmentának antibakteriális hatása van, a bőrt irritálhatja és érzékennyé teheti, bár nem olyan erőteljesen, mint mondjuk a borsmenta olaja.

A levendula virágának kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint frissítő, tonizáló, dezodozáló, szagokat semlegesítő és tisztító hatású összetevő. Paula Begoun szerint a levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes hatása is. Viszont semmilyen kutatás nem utal arra, hogy a levendula hasznos lenne a bőr számára, sőt több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló és fényérzékenyítő, valamint a levendulában található linalool sejtmérgező. Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát.

Az ún. német kamilla vagy matricaria virágának a kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning) és maszkoló (nemkívánt illat, íz semlegesítése) összetevő, a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

A pettyes éticsiga nyála. A csiga kétféle váladékot termel: A súrlódásmentes mozgást elősegítő nyálka főként vízből áll, és nincs biológiai funkciója, csupán a mozgást szolgálja. A védekezés céljából kiválasztott váladék összetevőkben gazdag anyag, amely elősegíti, hogy az állat bőrét és házát ért sérülések gyorsabban gyógyuljanak. Ezt a váladékot használják fel a kozmetikai termékekben. 

A csigaváladék vegyi elemzése a következő összetételt mutatta ki: proteoglikánok, glükózaminoglikánok, glikoprotein enzimek, hialuronsav, réz peptidek, antimikrobiális peptidek, réz, cink, vas. A Beautybrains vegyészei szerint ugyan a csiganyál gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatban több kutatás, szabadalom is született, a bőrre gyakorolt hatását alátámasztó azonban még nem igazán. Ebből a kis számú kutatásból annyit sikerült megtudniuk, hogy a csiganyálka serkenti a kollagén és elasztin rostok termelését (igaz, ezt egyenlőre csak sejttenyészetekkel bizonyították), valamint képes javítani a bőr természetes vízfelvevő és -megtartó képességét, és valószínűsíthetően ezeken felül még lokális sebgyógyító hatása is van. E szerint a kutatás szerint a csigaváladék helyileg alkalmazva növeli a bőrsejtek migrációját, proliferációját és túlélését, vagyis az összetevő támogatja a bőr regenerációját, ezzel lassítva a bőröregedést.

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Cellulózból származó zselésítő és sűrítő anyag. A CosIng besorolása szerint még felületi hártyaképző, emulzió stabilizáló és a krémet homogénné tevő segédanyag.

Ricinusolaj. Bőrpuhító (emollient) anyag, emulgeálószer, felületaktív anyag és sűrűség szabályozó. A ricinusolajnak a bőrön ragadós érzete lehet.

Egy viszonylag új, szerkezetileg a propylene glycolhoz hasonló glikol féle, melyet oldószerként, emulgeáló és hidratáló tulajdonságai miatt használnak. Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. 

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Sűrűség szabályozó anyag, oldószer. Parfümök, haj- és bőrápló termékek gyarkori összetevője.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).