MAC Fix+

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Uborkakivonat. Paula Begoun szerint a közhiedelemmel ellentétben az uborkakivonatnak nincs nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása, Leslie Baumann The Skin Type Solution című könyvében azonban a gyulladáscsökkentő, érzékeny bőrre javasolt összetevők között említi. A nyugtató hatás mellett az uborkában található lutein nevű anyag  talán csökkenti a bőr melanintermelését (melanogenesis), így a pigmentfoltok elleni harcban is hatásos lehet. Továbbá in vitro (azaz kémcsőben végzett) kutatások szerint az ubokában található összetevők segíthetnek a bőrt megvédeni a karcinogén (rákot okozó) összetevők ellen.

Az ún. német kamilla vagy matricaria kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Az arginin egyike a 21 fehérjealkotó aminosavnak, mely a szervezetben található fehérjék egyik alap építő köve. Az aminosavaknak a kozmetikumokban vízmegkötő, sebgyógyító és antioxidáns tulajdonsága van. Az arginin a kozmetikumokban elsősorban antioxidáns funkcióval bír valamint segít helyreállítani a látható bőrkárosodást.

Ricinusolajból és polyethylene glycolból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer. Leggyakrabban illatanyagok oldására használják vízbázisú formulákhoz.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőr- és hajkondícionáló. Paula Begoun szerint többfunkciós összetevő, és ő megemlíti többek között az emulgeáló, tisztító tulajdonságát is. Bár szintetikus összetevő, nem irritáló, és nincs ismert egészségügyi kockázata.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)