NYC In a New York Color Minute Körömlakk

Szerves észtervegyület. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illatanyag (jellegzetes édeskés illata van) és oldószer. Viszonylag nem toxikus, olcsó és könnyen illanó oldószernek minősül, ezért a körömlakkoknak, körömlakklemosóknak gyakori, nagy mennyiségben használt összetevője. 

A butil-acetát elsősorban körömlakkokban használt oldószer.  Jól old különböző cellulózésztereket, a műkaucsukot és számos műgyantát. Felhasználják körömlakkok, körömlakklemosók készítésére és az illatszeriparban is.

A CosIng besorolása szerint filmképző anyag. Pamutból vagy faforgácsból nyerik, kénsavas közegben salétromsavval való reakció során. A nitrocellulóz mesterségesen előállított anyag, a természetben nem fordul elő. Rendkívül gyúlékony. Az anyag a legtöbb körömlakk fő összetevője, mivel kemény, fényes felületet ad a nekik.

A trifenil-foszfát (TPhP) egy kémiai vegyület, melyet különböző termékekben használnak lágyító és tűzálló anyagként. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy mennyire károsító az emberi egészségre nézve, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy hatása nem annyira ártalmatlan. A Triphenyl phosphate alacsony toxicitást mutat bőrrel, vagy szájon át történő érintkezés esetén. A körömlakkokban, illetve hidraulikus folyadékokban mint lágyító veszik hasznát a Triphenyl phosphate-nak.

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

A boroszilikát üvegek egy fajtája, mely jellemzően apró pehely formában kerül a kozmetikai termkekbe. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint térfogatnvelő hatású segédanyag. Mivel az összetevő finom csillogó felületet képez a bőrön, ezért gyakori összetevője különféle csillogó hatású sminktermékeknek és körömlakkoknak.

Ón-oxid, vagy más néven ónkő. A természetben megtalálható ásvány. Színe a világossárgától a feketéig változhat. Kozmetikumokban radírozószerként és viszkozitásnövélőként (hogy kevésbé legyen folyékony a kozmetikum) használják.