Olga Lorencin Mélytisztító Gél

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Felület aktív anyag, tisztítószer, habosító. A tisztító szerek között gyengédnek számít, mely nagy koncentrációban is csak kicsi irritációt okoz. Leggyakrabban samponokban, habfürdőkben, tusfürdőkben találkozhatunk  vele. (Forrás: truthinaging)

Felületaktív anyag (surfactant), emulzió stabilizáló, gyengéd tisztító. Viszonylagos gyengédsége ellenére jól habzik.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az SLS-hez hasonló tisztítószer, habképző anyag. A Personal Care Council információi szerint azonban nagyobb molekuláris mérete miatt az SLS-sel ellentétben nem tud bejutni a bőrbe, így nem okoz irritációt sem. A neten található források ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy "sokkal enyhébb tenzid az sls-nél" odáig, hogy "nem sokkal különb az SLS-nél".  

Kókuszolajból előállított összetevő, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatikus hatású, tisztító, habzást elősegítő felületaktív összetevőként használnak a kozmetikumokban. Segít más összetevők szállításában, különösen a tisztító és hidratáló hatásúakéban. Paula Begon szerint igen gyengéd, bőrkímélő hatású anyag. Bár igen széleskörű a felhasználása, de elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele. 

Kókuszolajból és glicerinből származó, a leggyakrabban tisztítókban használt, gyengéd PEG féle. Gyakori eleme a micellás tisztítóknak, mivel egyrészt könnyen oldódik vizes felületaktív anyagokban, másrészt pedig oldja az olajokat és az olajban oldódó összetevőket. Kellemes bőrérzetet hagy maga után.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Egy bizonyos fajta alma kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a belőle kivont pectint pedig sűrítő anyagként használják a kozmetikumokban. Az alma jótékony bőrápoló hatása elsősorban annak köszönhető, hogy a káros sejtreakciókkal szemben védő polifenolokban (melyek közül kiemelendő a katechin, az epikatehin és a quercetin) gazdag, ezért erőteljes antioxidáns hatással van a bőrre.

Benedekfű kivonata, mely a CosIng szerint tonizáló összetevő. A benedekfű gyógynövény, melynek teája emésztés és étvágyjavító hatású, azonban a tea túladagolása émelygést, gyomorgörcsöt, hányást okozhat.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.