Panarom Napsugár Kenőcs

Gyapjúzsír (gyapjút viselő állatok, mint pl a birka által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) . Kiváló emollient és hidratáló anyag a száraz bőrre. Bár korábban a lanolint megvádolták azzal, hogy allergén anyag, egy 2001-es kutatás ezt alaposan megcáfolta. A kutatásban több mint 24000 tesztelő vett részt, és csupán 1.7% volt azok aránya, akik allergiások vagy érzékenyek voltak a lanolinra. Ez az arány még kisebb volt akkor, amikor az alkalmazott lanolin koncentrációja 50% alatt volt. Tehát a lanolin egy száraz bőrűek számára kiváló emollient és hidratáló anyag, a zsíros bőrre azonban nagy sűrűsége és zsíros állaga miatt nem ajánlott.

A makadámia fa terméséből előállított olaj. Kiváló hidratáló, védi a hajat és a bőrt. Magas arányban tartalmaz esszenciális zsírsavakat (olein sav, palmitolein sav), ezért kiváló helyettesítője állati olajoknak.  Hasonlít az emberi bőr faggyú szerkezetéhez. Viszonylag stabil olaj. Elsősorban nehezebb krémekhez és a száraz bőr számára ideális összetevő. (Forrás: Wikipédia)

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Kakaóvaj. Emészthető természetes zsíradék, melyet a kakaóbabból nyernek. Enyhén csokoládé szerű íze és aromája van. A kakaóvaj emollient anyag, mely polifenol antioxidánsoknak is gazdag forrása. Kémcsőben végzett (in vitro) kutatások szerint segít a bőr rugalmasságának és az egészséges kollagén termelésnek a fenntartásában. A közkeletű hiedelemmel szemben azonban nem használ a striák ellen.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Tamanu olaj. A Tamanu fa gyümölcsének magjából kinyert zsírsavakban gazdag olaj, mely bőrregeneráló, sebgyógyító, antimikróbális tulajdonságokkal rendelkezik. A tamanu olaj hatóanyagai gyorsítják a sebgyógyulást és az egészséges bőrnövekedést (forrás). Az olaj egyik gyártójának állítása szerint védi a bőrt az UV sugárzás okozta idő előtti öregedéstől is.

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Szantálfa olaj . A halványsárga, viszkózus, enyhén fás és balzsamos illatú illóolaját az összeaprított fakéregből és gallyakból vízgőz-desztillációval állítják elő. A szantálfa olaj ayurvédikus gyógynövény, melynek antimikrobiális, nyugtató és a lelkiállapotot, hangulatot kiegyensúlyozó hatása van. A szantálfa olajat a kozmetikai iparban elsősorban illatfixálóként és parfümök összetevőjeként használják szappanok és parfümök előállításához. Paula Begoun szerint a szantálfa illóolajában lévő illatanyagok bőrirritációt és allergiát okozhatnak.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.