Sebamed Anti-ageing Bőrfeszesítő Testápoló Q10 Koenzimmel

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Nem ragadós emollient anyag hidratáló tulajdonsággal, mely a krémet könnyen kenhetővé teszi és selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Egy 10 önkéntessel végzett tanulmányban azt találták, hogy a polydecene-nek van bőröregedés elleni hatása is (legalábbis az ásványi olajhoz viszonyítva, merthogy az volt a viszonyítási alap).

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító összetevő (emollient). Segíti a többi összetevő beszívódását a bőrbe. Könnyű a bőrön elkenni, és selymes, nem zsíros utóérzetet hagy. Könnyen kenhető tulajdonsága miatt gyakran használják fényvédőkben, hogy javítson a nehezebben kenhető fényvédő összetevők (pl. ethylhexyl methoxycinnamate) használhatóságán.

A shea vaj kivonata. Lásd shea vaj.

Argán olaj. Más növényi olajokhoz hasonlóan számos a bőr számára hasznos anyag forrása: lipidek, zsírsavak és antioxidánsok (E vitamin, ferulic sav) is találhatók benne. Az egyik legjobb növényi olajként van számon tartva, E vitamin tartalma állítólag 3-szorosa az olíva olajénak.  A benne lévő omega-6 és  omega-9 zsírsavaknak gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van, valamint segítenek a bőr rugalmasságának fenntartásában. További info itt.

Közismertebb nevén Q10-koenzim, mely megtalálható az emberi sejtben, és fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében. A Q10-koenzim számos ételben is megtalálható: például halakban, kagylóban, spenótban és mogyoróban. A bőrre kenve hatásos antioxidáns és gyulladáscsökkentő. Szájon át bevéve is hasznos étrendkiegészítő antioxidáns és energizáló hatása miatt (ez utóbbi miatt reggel célszerű bevenni). Részletes információ az összetevőről a Wikipédián és Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében.

Diglicerid, melyet zsírsavakból és glicerinből állítanak elő. A kozmetikumokban bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használatos.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Ph stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illat, íz semlegesítése) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag.

Bőrpuhító (emollient), emulzió stabilizáló, felületi hártya képző, hajfixáló és sűrűség szabályozó anyag.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)