Skin 79 Jeju Aloe Aqua Peeling Gel

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A cellulóz egy összetett szénhidrát. A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz (a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a). A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A CosIng besorolása szerint az összetevő kozmetikumokban használva felszívó, emulzió stabilizáló, átlátszatlanná tevő és sűrűség szabályozó segédanyag.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Az ír moszat nevű vörösmoszat kivonata, mely bőrkondícionáló, sűrűségszabályzó anyagként használatos a kozmetikai szerekben. 

Nádcukor kivonat. Hidratáló és bőrjavító anyag. Bár a nádcukorból előállítható glikolsav, magának a nádcukornak nincsen hámlasztó hatása.

Len mag kivonat. Paula Begoun szerint a lenmagnak és a lenolajnak antioxidáns hatása is van és a magok omega-6 zsírsavnak is gazdag forrásai.

Aloe vera növényből származó kivonat. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Sárgabarack magjából őrölt por, mely a kozmetikumokban bőrradírozó funkciót tölt be.

A rózsaolaj a rózsa szirmaiból vízgőz-desztillációval nyert illóolaj. 1 liter olaj előállításához 3-5tonna friss rózsaszirom szükséges. A CosIng hivatalos besorolása szerint maszkoló (egyéb összetevők illatát semlegesítő) és bőrkondícionáló összetevő. Paula Begoun szerint illatanyagként használt illóolaj, amit nem javasol a bőrre.

A francia rózsa virágának a kivonata. A Cosing szerint szövet összehúzó, tonizáló összetevő, Paula Begoun szerint viszont illatanyag. Vízzel és butilén glikollal alkotott elegye az ún. Phytessence™ French Rose a gyártó ígéretei szerint megvédi a bőr sejtjeit a hidrogén-peroxid (H2O2) és az UVB által okozott oxidatív káros hatásoktól, és DNS védelmet nyújt mind az UVA, mind az UVB ellen illetve elősegíti a sejtek méregtelenítését is.

Az ártéri japánkeserűfű kivonata. A bőrön alkalmazva anitoxidáns.

Rövidvirágú poloskavész. A homeopátiában görcsoldó szerként használt. A kozmetikumokban a gyökér kivonatát használják, ami hidratáló, emollient, antioxidáns, bőrvédő és gomba ellenes anyag.

A japán lonc virágának a kivonata. Paula Begoun információi szerint bőrnyugtató és antimikrobális hatással bír, illetve gazdag antioxidáns hatással bíró flavonoidokban és szaponinokban. Meglepő módon gyakran tartósítószerként szolgál a kozmetikumokban. A virágban ugyanis a parabén egy természetes formája található meg, a parahydroxy benzoic acid (PHBA), ami bár nem teljesen azonos a mesterséges parabénekkel, ugyanazt a benzol gyűrűt tartalmazza, ami az egészségügyi kockázatokat felveti. Szóval parabén álruhában. Ha az egyiket elkerülöd (ami egyébként nem feltétlen tudományosan alátámasztott, itt írtunk többet róla), akkor a másikat is érdemes.

Az indiai lótusz virágának a kivonata. Az összetevő e szerint a kutatás szerint bőrvilágosító (pigmentfoltok elleni) és ránctananító hatással lehet a bőrre. 

A gránátalma kivonata. A CosIng szerint tonizáló, bőrösszehúzó és a kozmetikai szerek szagát elfedő (maszkoló) összetevő. Paula Begoun kiváló alkotónak tartja antioxidáns illetve rákellenes hatása miatt, ám ezt egyelőre emberi bőrön nem, csupán állatkísérletekben sikerült bizonyítani. Az érett, ráncosodó bőr megjelenését jelentősen javítja. 

A Ginkgo Biloba fa kivonata. Antioxidáns és vérkeringés serkentő. Ez utóbbi tulajdonsága miatt gyakran található narancsbőr elleni termékekben, habár Paula Begoun szerint kutatások nem támasztják alá, hogy az élénkebb vérkeringés kedvező hatással lenne a narancsbőrre.

Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle.

Vízben és alkoholban egyaránt oldódó, glicerinből és kókuszolajból előállított PEG vegyület. Elsősorban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant) , de némi hidratáló, bőrpuhító tulajdonsága is van. Elsősorban lemosókban használt összetevő.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.