Parabénmentes kozmetikumok: tényleg veszélyesek a parabének?
Tudd meg, miért váltak a parabének rossz hírűvé, és mit mond a tudomány a kozmetikai tartósítószerek biztonságáról.
Az elmúlt húsz évben a parabének a szépségipar fekete bárányaivá váltak. A „parabénmentes” felirat ma már sok terméken kötelező, és vásárlóként gyakran azonnal azt hisszük, hogy minden parabéntartalmú krém veszélyes. De vajon tényleg ennyire károsak ezek a tartósítószerek, vagy csak egy jól sikerült marketingfogásról van szó? Utánajártunk, mi áll a parabének körüli félelmek mögött, és mit mondanak a tudományos vizsgálatok.
Mik azok a parabének?
A parabének a kozmetikumokban leggyakrabban használt tartósítószerek közé tartoznak. Elsődleges feladatuk, hogy megakadályozzák a baktérium- és gombatelepek kialakulását a termékekben, biztosítva azok minőségét és biztonságos használatát.
A parabéneket már a 1920-as évek óta alkalmazzák, hatékonyságuk kicsi mennyiségben is kiváló, előállításuk olcsó, és a bőr jól tolerálja őket.
Kémiailag a p-hidroxi-benzoesav észtereiről van szó, amelyek természetes formában is megtalálhatók bizonyos növényekben, a kozmetikai ipar azonban leggyakrabban szintetikus úton állítja elő őket. A legismertebb parabének: methylparaben, ethylparaben, propylparaben, butylparaben és isobutylparaben. A gyártók a termék összetételétől függően gyakran többféle parabént alkalmaznak egy készítményben, mert az egyes típusok eltérő mikróbák ellen hatékonyak.
Miért váltak nem kívánatossá a parabének?
A parabének megítélése egy 1998-as kutatás megjelenését követően változott meg. A patkányokon történt vizsgálatok célja az volt, hogy feltérképezzék a parabének hormonhatását. A kutatók különböző parabéneket, például methylparabent és butylparabent, injektáltak az állatok szervezetébe, majd az ösztrogénreceptorokra gyakorolt hatásukat vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy a parabének gyenge ösztrogénszerű aktivitással rendelkeztek, és így azt a következtetést is levonták, hogy összefüggésbe hozhatók a mellrákkal és szaporodási rendellenességekkel.
Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az in vivo vizsgálatok patkányokon zajlottak, az adagot pedig közvetlenül a szervezetbe juttatták, ami jelentősen eltér attól, amikor a parabéneket kozmetikumokkal a bőrre visszük fel. Emberi bőrön végzett vizsgálatok és a napi kozmetikai használat során az állapítható meg, hogy a parabének csupán töredék mennyiségben szívódnak fel, és a bőrben található enzimek gyorsan lebontják őket p-hidroxi-benzoesavvá, amely végül a vizelettel kiürül.
Összességében az 1998-as kutatás nem bizonyította, hogy a parabének emberi szervezetben káros hormonális hatást fejtenének ki. Az állatkísérletek eredményei inkább arra szolgáltak, hogy a parabének hormonhatását elméleti keretek között modellezzék, és a veszély mértékét kontextusba helyezzék a biztonsági szabályozások kialakításához. Mégis, valami megváltozott.
2004-ben, miután Dr. Philippa D. Darbre és kutatócsoportja közzé tette tanulmányát, még nagyobb felzúdulást keltettek a parabének. A kutatócsoport húsz különböző, női mellből kimetszett tumort vizsgált meg, melyek mindegyikében kimutatható volt valamilyen parabén. Legnagyobb arányban methylparaben volt jelen a szövetekben. Az eredményből a sajtó ismét csak azt vonta le, hogy a parabéntartalmú kozmetikumok használata összefüggésben állhat a mellrák kialakulásával. Holott fél évvel a kutatási eredmény publikálását követően maga a vezető kutató, Dr. Darbre nyilatkozta, hogy
A tanulmányban sehol nem hangzott el az az állítás, miszerint a parabének jelenléte mellrákot okozott volna, mi több, egy vegyület mérése egy szövetben még nem bizonyít okozati összefüggést.
A hír hallatán mégis széles körben indultak kampányok a parabének betiltása érdekében. Az EU több parabéntípus használatát korlátozta, például a 3 év alatti gyerekeknek szánt kozmetikumokban. 2014-ben még további típusokat tiltottak be elővigyázatosságból, jelenleg pedig az EU-s szabályozás szerint a parabének teljes mennyisége nem haladhatja meg a 0,8%-ot a termékekben.
Mit mond a tudomány?
A helyzet az, hogy a parabénekkel kapcsolatban számos félreértés alakult ki – főként az in vitro és állatkísérletek értelmezésének hibái miatt. A bőr felszíne jelentősen eltér az állatok szervezetétől, és a krémekben található parabének töredék mennyiségben jutnak a szervezetbe. A bőrben található enzimek pedig ezeket p-hidroxi-benzoesavvá alakítják, ami végül a vizelettel kiürül.
Az SCCS (Scientific Committee on Consumer Safety) rendszeresen vizsgálja a kozmetikai összetevők biztonságosságát, és az EU-ban legálisan forgalmazott parabéneket a jelenlegi tudományos állás szerint is biztonságosnak tartják. Tudományosan nem bizonyított, hogy a parabének felhalmozódnának a szervezetben vagy szisztematikusan káros hatással lennének az egészségre.
Van alternatívája a parabéneknek?
Mondhatjuk persze, az ördög nem alszik, az a biztos, ha parabénmentes kozmetikumot választunk és akkor biztos nem lesz baj. A víztartalmú kozmetikumokban azonban tartósítószerre mindenképpen szükség van, különben baktériumok és gombák szaporodhatnának el bennük. Bár léteznek „természetes” tartósítószerek, ezek hatékonysága gyakran elmarad a parabénekétől, ezért nagyobb jóval mennyiségre van szükség belőlük, ami irritációt, allergiás reakciókat is okozhat. A mesterséges alternatívák esetén sem mindig egyértelmű a biztonságos használat, míg a parabének esetén ott van egy jó évszázados tapasztalat és kutatási háttér.
Az EU 2019-ben például külön hangsúlyozta, hogy a „parabénmentes” jelölés nem sugallhatja azt, hogy a parabéneket tartalmazó termékek veszélyesek lennének. A szabályozásuk pedig világosan meghatározza, milyen mennyiségben használhatóak biztonságosan a parabének – mint megannyi más kozmetikai összetevő esetén is.