Yves Saint Laurent Cinema

Évekkel ezelőtt már szagolgattam a parfümériák polcain, akkor olyan erőteljes úrinő-illat benyomását tette rám, hogy vissza is tettem gyorsan a helyére. Az orientális illatok alapvetően nem is az én világom, a könnyedebb virágos, gyümölcsös illatokat kedvelem jobban. Most 40 fölött valahogy átállítódtam, télen vágyom a meleg, édesebb, tartalmasabb illatokra. Így egy kis fújóssal bepróbáltam őt újra, köszönet Juditnak. És most nagyon beütött. Gazdag, bársonyos, melengető illat, amit jólesik magamra fújni a csípős hidegben és a otthonos meleg estéken egyaránt. Érzek az elején egy izgalmas gyúmölcsösséget is, gondolom a klementint, a virágok puha összhangban durúzsolnak a háttérben, mindezt aláfesti egy fajsúlyos, de mégsem émelyítő ámbrás-vaníliás puhaság. Azt sajnálom, hogy az én bőröm sajnos idővel minden mást ledob, csak a vanília érvényesül, amiben jelen van, mert az is lehet, hogy mégiscsak megkedvelném jobban az orientális illatokat. A Shalimar Souffle és ő számomra a két legszebb ebben a kategóriában.

Nagyon fiatalon vettem meg az első üveget,akkor többen mondták is, hogy kicsit idősebbeknek való illat. De én imádtam akkor is, és most is imádom 🤩 Számomra ez az igazi parfüm, baromi tartós és igazi luxus érzés viselni.

Nagyon sajnálom, hogy néhány éve megváltoztatták az összetevőit. Nekem ez volt A Parfüm, az "én" illat. Két fújás és egész nap kitartott. Semmihez sem hasonlítható fantasztikus illat volt. Sajnos ma már csak egy szép emlék... :( Mindig reménykedek, hogy egyszer újra a régi lesz. A csillagok a korábbi verziónak szólnak.

Amikor megillatoltam, nem állt össze a kép, ez a parfüm csak 17 éve lett megálmodva, megkreálva? Nekem annyira összetett, annyira tökönrúgós a mostani illatokhoz képest, hogy magára ránthatna még akár plusz 10-15 évet. Számomra kellemes, de benne van az a vaskos-markáns világ, amit inkább a 20-25+ éves parfümök testesítenek meg. Most ebben a világban elég kemények vagyunk csajok, megálljuk a helyünket millió egy helyen egy nap leforgása alatt, összefogunk mindent, mosolyogva vészeljük át, ha kitapossák a b___ünket az elvárásokkal. Közben porcukorba forgatott mandulavirágokként illatozunk a modern illatok remekeiben. Nagy kontraszt a 15+ éves ágyúkhoz képest! Utána kell járnom, hogy éltek a felnőtt nők ezen illatok idejében, mert nagyon erőteljesek, nagyon erős szilázzsal rendelkeznek, "ott vannak", nem bujkálnak szende mosolyok mögé az őket körülvevő illatok. Későn érő típus vagyok, a fejemben 2004-ben is kis lágy illatok járnak így utólag, valószínű három epizóddal le voltam már akkor is maradva a jelenről.Ez az illat nekem imádat, igaz elsőre nyakon vág a klementin és az ámbra. Megjelenik a vanília, majd az első kettő jegy visszaérkezik és tartja magát ezerrel, haza küldve a vaníliát. Nekem finom, ősszel jó barátok leszünk mi.Üvege nagyon fancy, illata biztosan megosztó, tartóssága kedvező. Nem olcsó, az tény, ha valaki talál másodkézből példányt csapjon le rá egyenesen, mint a vércse, ha jól tudom kifutó termék, amennyi van a polcokon, azokért kell megviaskodnunk... Később pedig a pénztárcánkkal kell majd közelharcot vívnunk.

Mintám volt, ami után évekig sóvárogtam érte. Aztán eltűnt a polcokról, abbahagyták a gyártását, és csak néha bukkan fel itt-ott a neten. Lecsaptam egyszer egyre, fújkálni kezdtem agyra-főre... és gyűlöltem! Valami nem működött, másra emlékeztem, nyár volt, összesen 2 összetevőt, a klementint és a vaníliát éreztem benne, semmi mást. Fojtogató, műanyag, unalmas-citrusos förtelem; gondoltam. Eltettem hónapokra, majd az első téli hidegben újrafújtam és láss csodát! A parfüm megelevenedett és csodásan muzsikált rajtam egész télen. A klementin hidegben már nem éles, nem szúrja az orrod, nem mű; és a vanília olyan, hogy szinte melegíti az embert. Az ámbra remekül megágyaz hozzá. Ezen felül irgalmatlan tartós, minőségi munka, nem kérdés. Nagyon ajánlom, de inkább hidegben mutatja meg igazi arcát.