Alverde Sensitiv Deo Roll-On Dry Aloe Vera Reis

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

Ásvány. Kisebb mennyiségben sűrítő, fehérítő és síkosító segédanyagként, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédőként használt. Fizikai fényvédőként kiváló UVB és UVA blokkoló egyaránt, megfelelő védelmet nyújt a 290-400 nm hullámhosszú napsugarak ellen, és még a 700nm hullámhosszú sugarak ellen is nyújt némi védelmet. Meglehetősen fotostabil. Talán nyugtató és antioxidáns hatása is van. Fő hátránya, hogy kozmetikailag kellemetlen, fehér réteget hagy maga után. 

Cukorrépából kivont aminosav származék, amit főleg mint szuper hidratáló összetevő használnak a kozmetikumokban. Különlegessége, hogy egy ozmolita, ami képes a sejtek vízháztartását fenntartani. További pozitívuma, hogy sok más hidratálóval szemben nem tapad, sőt kifejezetten kellemes és selymes érzete van. Irritáció ellen is segít védeni, emiatt arra is használják, hogy pl. lemosókat gyengédebbé tegyen. A Cosing szerint továbbá antisztatikus (pl. a haj összetapadását gátló), hajkondícionáló és  viszkozitásnövelő tulajdonsága is van. Több infó a a TruthInAging oldalon.

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

A cellulóz egy összetett szénhidrát. A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz (a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a). A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A CosIng besorolása szerint az összetevő kozmetikumokban használva felszívó, emulzió stabilizáló, átlátszatlanná tevő és sűrűség szabályozó segédanyag.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Felületaktív anyag (surfactant),  emulgeálószer, tisztítószer.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.