Avon Foot Works Élénkítő Lábradír Tengeri Sóval

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Műanyag féle, melynek számos funkciója van a kozmetikumokban. Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Felületi hártya képző, elektromos töltődést megakadályozó, a krémeket homogénné tevő segédanyag.

Samponokban és tusfürdőkben gyakran használt tisztítószer, habzást elősegítő szer. Sűrűség szabályozó anyagként is használt.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Emulgeálószer, felületaktív anyag.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Kőolajból számazó, viaszos anyag, melyet bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

Egyszerűbb néven oxybenzone. Kémiai fényvédő, mely az UVB- és rövid UVA-sugarak (290-360 nm hullámhosszú) ellen véd. Magas stabilitású összetevő, amely véd más összetevőket is az UV-sugárzás okozta károktól. A oxybenzone viszonylag gyenge fényvédő, önmagában nem véd eléggé, így leginkább csak a többi összetevőt védő segédanyagként használt. Az összetevővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy elősegíti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. További információ a smartskincare-en.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Tengeri só. A CosIng a tengeri só kivonatot bőrjavító (skin conditioning) anyagként osztályozza. Nem oldott, szemcsés formában radírozó anyagként is használt.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, melyet ma már leginkább csak lemosható termékekben használnak.

Vízben oldódó sötétvörös színű, a kozmetikai és testápolási termékekben korlátozás nélkül használható színezőanyag, melyet melyet legelőször az USA-ban alkalmaztak az Amaranth helyettesítésére.

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.