Bomb Cosmetics Jégkrém Tusfürdő Pina Colada

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból származó gyengéd tisztító anyag (surfactant). Dr. Leslie Baumann a  Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a Sodium Cocoyl Isethionate különleges molekuláris szerkezetének köszönhetően egyenesen új dimenziókat nyitott meg a syndet barok (vagy "szappanmentes szappanok") gyengédségében.

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Részletesebb információ a cosmeticscopon és a truthinagingen. 

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző, hidrotróp (vízben oldékonyságot elősegítő), bőr kondícionáló, felületaktív anyag. Mivel nagyobb a molekulasúlya, mint az SLS-nek vagy az SLES-nek, ezért ezeknél biztonságosabb és kíméletesebb összetevőnek tartják. Leggyakrabban samponok és tisztálkodószerek összetevőjeként találkozhatunk vele. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Emulzió stabilizáló összetevő, mely a fém ionokkal reakcióba lépve stabilizálja a kozmetikai formulát (chelating agent).

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Citromlé, melynek a Lush szerint fertőtlenítő, szövetösszehúzó és tonizáló hatása van, valamint remek összetevő hajápoló termékekben, mert tonizálja  a fejbőrt és ragyogást ad a hajnak. Paula Begoun szerint viszont a citromnak bár antibakteriális tulajdonsága van, bőr érzékenyítő és irritáló összetevő.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint felületképző, szagokat semlegesítő hatása miatt használják a kozmetikumokban. Mivel nagyon keserű íze van, ezért gyakran kerül olyan termékekbe, melyek lenyelése különösen veszélyes az egészségre, illetve amit finom illata miatt szívesen megkóstolnának vagy megennének a gyerekek. A leggyakrabban körömlakklemosók, parfümök, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok összetevőjeként találkozhatunk vele.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Színező anyag. (Piros)

Színezék. Lilás piros.

Vízben oldódó sötétvörös színű, a kozmetikai és testápolási termékekben korlátozás nélkül használható színezőanyag, melyet melyet legelőször az USA-ban alkalmaztak az Amaranth helyettesítésére.