Cien Med Sensitive Wash Lotion pH 5,5

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője, mivel rendkívül jó és tartós habot ad. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Természetes módon a vizeletben található, de a kometikumokban mesterségesen előállított ureat használnak. Kis mennyiségben hidratáló, vízmegkötő anyag, nagyobb mennyiségben azonban gyulladást okozhat.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják, utóbbit főleg különféle felületaktív anyagok esetén, melyeknek zselés állagot ad (pl. tusfürdőknél). Ha az összetevő az INCI lista elején áll, akkor általában mint fizikai hámlasztó van jelen az adott termékben, jellemzően testradírok esetén, de fürdősókban is gyakran találkozhatunk vele.

Az élelmiszeriparban cukorpótlóként használt (édes ízű) anyag. A kozmetikumokban vízmegkötő és sűrítő anyagként használatos.

Kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező cukortenzid. Habképző felületaktív anyag és emellett kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után a haj simább, puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Anionos felületaktív anyagként gyengéden tisztítja a bőrt és a hajat azáltal, hogy segíti a víznek az olajjal és szennyeződésekkel való összekeveredését, így azok könnyen leöblíthetők lesznek vízzel. Emulgeálószerként megakadályozza az emulzió olajos és vizes részeinek szétválását, valamint javítja a termékben található elsődleges tisztító és hidratáló szerek hatását. Kíméletes a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is gyakran találkozhatunk az összetevővel. 

Leggyakrabban samponokban és lemosókban található emulgeálószer, emollient, átlátszatlanná tevő és sűrűség szabályozó segédanyag.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. A sárgás folyadékot bőrpuhító (emolliens), emulgeáló és sűrítőszerként használják a kozmetikumokban.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Pálmaolaj, glicerin és citromsav észtere, melyet bőrpuhító (emollient) anyagként használnak a kozmetikumokban.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató, puhító és bőrvédő hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

Lipid féle (phospholipid). Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található, manapság napraforgóolajból vagy szójából állítják elő. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos. Olajban és vízben is oldódik, ezért hasonlít a sejtmembránhoz. A Lecithin-t liposzómáknak is nevezik, mivel a dupla oldhatósága, a hatóanyagokat magukkal hordozva, segít mélyebbre és a megfelelő helyre szállítani őket.

Az Ascorbyl Palmitate a tiszta C-vitamin (Ascorbic Acid) és palmitinsavval lipofil észtere. Az össszetevő védi a termékekben levő olajok telítettlen zsírsavait, és egyéb más olaj-összetevőket is, ami azt jelenti, hogy a krémekben az olajak nem avasodnak meg, és nem lesz kellemetlen illatuk. Az Ascorbyl Palmitate stabilabb, mint a tiszta C-vitamin és nincs irritáló hatása. Az ascorbyl palmitate-ot általában 0,05-1% közötti koncentrációban használják Tocopherol-lal együtt; az összetevő stabilitása e szerint a tanulmány szerint tovább nő, ha 1-2%-os koncentrációban tartalmazza a termék, illetve W/O (víz az olajban) típusú emulziók esetében. Az INCI-Decoder szerint az összetevő a C-vitamin származékok közül a legrosszabb - bár viszonylag stabil, viszont kérdéses, hogy képes-e tiszta C-vitaminná alakulni a bőrön és ezáltal annak minden jótékony tulajdonságát prezentálni (bár a bőr kollagéntermelést valószínűleg serkenti), illetve annak ellenére, hogy az antioxidáns hatása jó, felmerült a gyanú, hogy UVB sugárzást követően elősegíti a lipid peroxidációt és a citotoxicitást is.

Egy 2003-s kutatás szerint a bifidobaktériummal erjesztett szójatej egér bőrön és mesterséges bőrben is serkentette a hialuronsav  (a bőr egy fontos természetes hidratáló eleme) termelést. Az összetevő hivatalos CosIng besorolása bőrkondícionáló.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.