Dr. Immun Hajcseppek

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Levendula. Paula Begoun szerint a levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes hatása is. Viszont semmilyen kutatás nem utal arra, hogy a levendula hasznos lenne a bőr számára, sőt több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló és fényérzékenyítő, valamint a levendulában található linalool sejtmérgező. Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát.

Aloe vera. Kivonatát, géljét, vizes oldatát, nedvét egyaránt használják a kozmetikumokban. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Lásd aloe vera kivonat.

Közönséges párlófű. A wikipédia szerint összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló. A kozmetikumokban gyökerének, levelének és virágának a kivonatát is használják. A gyökér kivonata a CosIng besorolása szerint antioxidáns és szövetösszehúzó. Paula Begoun szerint a levél kivonat hatásos a hepatitis b vírus ellen és antioxidáns, azt azonban nem tudni, hogy van-e bármi előnye az összetevőnek a bőrön alkalmazva.

Rozmaring levelének a kivonata. Lásd rozmaring.

A közönséges bojtorján gyökerének a kivonata. A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák. Paula Begoun szerint a közönséges bojtorján gyökere antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású, ezért minden bőrtípus számára hasznos összetevő.

Közönséges kakukkfű. A kozmetikumokban levelének, virágának a kivonatát és olaját is felhasználják. A CosIng a kakukkfű különböző származékait maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése), tonizáló, bőr javító összetevőnek kategorizálja. Paula Begoun szerint bár a kakukkfűnek antioxidáns tulajdonsága van, a benne található illatanyagok bőrirritálóak lehetnek, más antioxidánsokkal együtt és kis mennyiségeben azonban nem jelent problémát.

A hegyi árnika szárított virágának kivonata. A CosIng szeirnt elsősorban illatanyag, maszkoló és bőrkondícionáló összetevő. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az árnika jó összetevő-e vagy sem: egyrészt sokszor használják az árnikát szemkrémekben, mert állítólag segít a szem alatti karikák eltüntetésében, gyulladás csökkentő, nyugtató. Másrészt Paula Begoun szerint az árnika kivonat rendszeres használata bőrirritációt és viszketést okozhat, és alkalmazása sérült bőrön nem ajánlott, mert jelentős az irritáló hatása. 

Közönséges komló kivonata. Paula Begoun szerint a komló nővénynek nincs a bőrre semmilyen hatása, bár talán a komló bizonyos részeinek van antioxidáns és baktériumellenes hatása. A CosIng a komló kivonatot szövet összehúzó, tonizáló, baktériumellenes, emollient és bőrnyugtató anyagnak kategorizálja.

Fehér tölgy kivonat. Kevés információ érhető el arról, hogy mire szolgál a fehér tölgy, mint kozmetikai összetevő. A CosIng a fehér tölgy kérget bőrjavító összetevőnek és szövet összehúzónak kategorizálja.