Color Time Hajfesték

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Emulzió stabilizáló, felületi hártya képző (film forming) és sűrűség szabályozó segédanyag.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

A diettiléndiamin pentaecetsav nátrium sója. Kelátképző. Inaktiválja a fémionokat, ezzel lassítja a kozmetikai készítmények avasodását. Emiatt kémiai tartósítószernek is tekinthető. Ezen kívül fémionmegkötő hatása miatt  javítja a készítmény habzási és tisztítótulajdonságait.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Hajfestékekben gyakran használt hajszínező összetevő. 

Az EWG szerint a p-Phenylenediamine egy magas kockázatú vegyület, melynek mérsékel rákkeltő hatása van és erőteljes allergén (2006-ban az év allergénjének választotta az amerikai contact dermatits szövetség). Az EWG közepesnek jelöli meg az összetevő reproduktív mérgező hatását, így terhesség idején nem ajánlott.

A rezorcin egy szerves, szintetikus vegyület, melyet elsősorban a bőrgyógyászatban használnak antiszeptikumként (fertőtlenítésre). A CosIng besorolása szerint hajfestő anyag, illetve szagokat semlegesítő hatása miatt is használnak a kozmetikumokban. Az EWG szerint az összetevő egészségügyi veszélye abban rejlik, hogy allergizálhatja a bőrt és nyálkahártyát, főleg nagyobb koncentrátumban. Amennyiben egy kozemtikum tartalmazza az összetevőt, az előírt felirat: „Rezorcint tartalmaz. Szempilla és szemöldök festésére tilos. Ha a szemünkbe jut, azonnal kimosni!" Az összetevővel elsősorban hajfestékekben találkozhatunk.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Hidrogén peroxid. Halványkék színű folyadék, híg oldatban színtelen. Gyenge sav, erős oxidálószer. Gőze a szemet és az orrot irritálja. Felhasználása: szintelenítő- és fehérítőszer számos tisztítószer tartalmazza származékait. Klórmentes fertőtlenítőszerekben is alkalmazzák. A hajápolásban a haj szőkítésére használt összetevő. (Forrás: Wikipédia)

A diettiléndiamin pentaecetsav nátrium sója. Kelátképző. Inaktiválja a fémionokat, ezzel lassítja a kozmetikai készítmények avasodását. Emiatt kémiai tartósítószernek is tekinthető. Ezen kívül fémionmegkötő hatása miatt  javítja a készítmény habzási és tisztítótulajdonságait.

Foszforsav. A kozmetikumokban pH stabilizáló anyagként használatos összetevő.