It's Skin Prestige Rose de Black Mask Sheet

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Oldószer. Segédanyag, mely segíti az aktív hatóanyagok (pl. szalicilsav) felszívódását

B3-vitamin, mely többféle szempontból is kiváló hatással van a bőrre: egyrészt remek hidratálószer, másrészt pedig hatásos pigmentfoltok ellen is. Ezenkívül ígéretes öregedés elleni hatóanyag, amely serkenti a kollagéntermelést, és hatásos sejtkommunikáló összetevő (bőrünk sejtjeit helyes viselkedésre biztató összetevő). Pattanások kezelésében is több antibiotikummal felveszi a versenyt, ráadásul 2% niacinamide ígéretesen csökkenti a faggyútermelést és normalizálja pórusok méretét (forrás).

Részletes infó az összetevőről: CosmeticsCop, SmartSkinCare, FutreDerm, INCIDecoder

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Százlevelű rózsa virágából származó kivonat. Szövet összehúzó, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és úgy általában tonizáló hatása van a bőrre.

Természetes eredetű cukorféle. A kozmetikumokban használva újrahidratáló, vízmegkötő és antioxidáns hatást tulajdonítanak neki. Az összetevő helyileg alkalmazva lehetővé teszi, hogy a bőr megtartsa azt a nedvességet, amelyet egyébként elvesztene a kiszáradása révén, vagyis potenciálisan növelné az öregedés látható jeleit. (forrás)

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Bőrjavító (skin conditioning) anyag, mely bőrünkben a sejten kívüli mátrixban is megtalálható, és fontos szerepe van számos fiziológiai folyamat szabályozásában. A bőrben sejtkárosodás (gyulladás, isémia) hatására az adenosine koncentrációja megemelkedik, hogy sejtvédő funkciót biztosítva védjen a szövet károsodásától. Az adenosine állati sebeken való alkalmazása nagymértékben gyorsította  a szövet regenerálódását, az emberi sebeken való használat jelenleg klinikai vizsgálatok alatt áll. Az azonban már most is valószínűnek látszik, hogy az adenosine hatásos gyulladáscsökkentő anyag. Részletesebb információ a Wikipedián.

Ph szabályozó és maszkoló (nem kívánt íz és illat semlegesítése) segédanyag.

Zselésítő anyag a vízalapú készítményekben, stabilizáló, sűrítőanyag a víz-olaj alapú krémekben

Ricinusolaj. Bőrpuhító (emollient) anyag, emulgeálószer, felületaktív anyag és sűrűség szabályozó. A ricinusolajnak a bőrön ragadós érzete lehet.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Szervesanyag, melyet tartósítószerként használnak a kozmetikumokban antibakteriális és gombaölő hatása miatt. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/chloraphenesin/

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.