Lush Sugar Plum Fairy Lip Tint

Jojobaolaj. Természetes növényi olaj, melynek a szerkezete nagyon hasonló az ember által termelt faggyúhoz (sebum). Kiváló összetevő a pattanásokra hajlamos bőr számára, mert képes csökkenteni a faggyútermelést az aknekezelésektől kiszárított bőrben (sokszor a túlszárítás nagyobb faggyútermelésre ösztönzi a bőrt). A jojobaolaj kiváló tisztító, lemosó összetevő is, ugyanis feloldja a fölösleges faggyút, és ezáltal vízzel lemoshatóvá teszi azt. Mind a zsíros, mind a száraz bőr számára remek emollient és hidratáló anyag. A fenti tulajdonságain túl Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a jojobaolaj gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. További információ a jojobaolajról itt.

Ricinusolaj. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) anyagként használják. Enyhén ragadós érzetet hagy maga után a bőrön.

A kandelilla viasz egy természetes viasz, melyet Mexikóban őshonos kétféle kutyatej leveléből állítanak elő. A kandelilla viasz sárgásbarna színű, kemény, átlátszó vagy áttetsző anyag. Leginkább szilárd jellegű kozmetikumokban használt (pl. rúzs) sűrítő és emollient anyagként. Ezen kívül a CosIng besorolása szerint még szövet összehúzó, felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és bőrkondícionáló anyag is.

Narancshéjból származó, természetes, félszilárd viasz. Az illata és a színe jellegzetesen narancsos. Fizikai eljárással nyerik ki, nem kémiai reakciókkal. Elsősorban bőrlágyító és -kondícionáló hatású anyag, de egy minimális antimikrobális és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Megtalálható krémekben, testápolókban, naptejekben, hajkondícionálókban, samponokban, és sminktermékekben. 

A napraforgó magjából nyert kemény, kristályos szerkezetű, magas olvadáspontú viasz. Sok kozmetikumban a rizskorpa viasza, a pálmaviasz, és a kandelillaviasz alternatívájaként használják. Leginkább szilárd jellegű kozmetikumokban használt (pl. rúzs) sűrítőanyagként, mivel javítja a kozmetikumok keménységét és textúráját, ezen túl pedig segíti a filmréteg kialakulását, és a termékeknek síkosságot ad.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A CosIng besorolása szerint töltő- és sűrűség szabályozó anyag. Leggyakrabban sminkekben használják a micához hasonló tulajdonságai miatt. Állítólag a synthetic fluorphlogopite-ből gyártott pigmentek a micából gyártott természetes pigmentekhez képest több előnnyel is rendelkeznek: bár mindegyiket leginkább gyöngyházszerű, csillogó hatása miatt alkalmazzák a sminkekben a mesterséges pigmentmolekula mérete egységesebb és a belőle gyártott por természetes szennyező anyagoktól mentes. Ezen előnyöknek köszönhetően pedig a synthetic fluorphlogopite pigmentekkel többféle és jobb színhatás érhető el, mint a hagyományos mica pigmentekkel.

Boroszilikát üveg, amely a kozmetikai és testápolási termékekben pehely formában kerül felhasználásra. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint térfogatcsökkentő segédanyagként használatos összetevő. A Cosmeticsinfo információi szerint a legtöbb boroszilikát vegyülethez hasonlóan kémiailag nem reaktív anyag, vízben rosszul oldódik. Az összetevővel leggyakrabban sminktermékekben és körömlakkokban találkozhatunk.

A hivatalos gyüjtőelnevezése azoknak az ízesítő anyagoknak illetve anyagkombinációknak, melyeket a gyártók azért tesznek az adott kozmetikumba, hogy annak ízt, aromát adjanak. Ilyen íz lehet pl: kókusz, sárgarépa, alma, fahéj, stb... Az összetevő általában 0,5 és 3 % közötti koncentrációban használatos. Elősorban a szájban vagy annak környékén használatos termékekben (pl. ajakápolók, fogkrémek) találkozhatunk az összetevővel. 

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Ón-oxid, vagy más néven ónkő. A természetben megtalálható ásvány. Színe a világossárgától a feketéig változhat. Kozmetikumokban radírozószerként és viszkozitásnövélőként (hogy kevésbé legyen folyékony a kozmetikum) használják.

Sminkekben gyakran használt lilás, rózsaszínes színű színpigment.