Chap Ice Ajakápóló

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Mesterséges olaj, amit bőrpuhító (emollient), sűrítő, és sikosító (a krémet könnyebben kenhetővé tevő) anyagént használnak. A zsíros bőrűeknek és pattanásokra hajlamosaknak érdemes kerülni, mert komedogén (pattanásokat okozó) és pórus elzáró összetevőnek számít. További információ a truthinagingen.

Gyapjúzsír (gyapjút viselő állatok, mint pl a birka által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) . Kiváló emollient és hidratáló anyag a száraz bőrre. Bár korábban a lanolint megvádolták azzal, hogy allergén anyag, egy 2001-es kutatás ezt alaposan megcáfolta. A kutatásban több mint 24000 tesztelő vett részt, és csupán 1.7% volt azok aránya, akik allergiások vagy érzékenyek voltak a lanolinra. Ez az arány még kisebb volt akkor, amikor az alkalmazott lanolin koncentrációja 50% alatt volt. Tehát a lanolin egy száraz bőrűek számára kiváló emollient és hidratáló anyag, a zsíros bőrre azonban nagy sűrűsége és zsíros állaga miatt nem ajánlott.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Kámfor. Friss, hideg, jellegzetes illatú, viaszos szilárd anyag, mely az Ázsiában élő örökzöld kámforfában található.  A kámfort a gyógyászatban használják fel fertőtlenítőszerek gyártásánál és helyi keringésfokozóként reumás kenőcsökben. Érzéstelenítő tulajdonságainak köszönhetően a a bőrbe dörzsölve hatásos fájdalomcsillapító ezért hátfájásra vagy akár idegbecsípődési fájdalmak enyhítésére is használhatjuk.

Paula Begoun szerint a kámfor a bőrre kenve hűsítő érzést okoz és értágító hatása van. Az ismételt, vagy gyakori használat bőrirritáló és allergiát válthat ki.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

A hivatalos gyüjtőelnevezése azoknak az ízesítő anyagoknak illetve anyagkombinációknak, melyeket a gyártók azért tesznek az adott kozmetikumba, hogy annak ízt, aromát adjanak. Ilyen íz lehet pl: kókusz, sárgarépa, alma, fahéj, stb... Az összetevő általában 0,5 és 3 % közötti koncentrációban használatos. Elősorban a szájban vagy annak környékén használatos termékekben (pl. ajakápolók, fogkrémek) találkozhatunk az összetevővel. 

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Színezék. Piros.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Egy alumíniumból előállított mesterséges összetevő, ami a CosIng besorolása szerint átlátszatlanná tevő, bőrvédő, vízmegkötő és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A gyakorlatban az összetevőt az INCIDecoder szerint sokkal inkább pigment technológiákban használják: egyrészt a Titanium Dioxid-on védőréteget képez, ami stabilabbá teszi a fényvédőt, másrészt "fordítva" használva (vagyis nem bevonóanyagként, hanem alapanyagként, amit másik pigmenttel bevonnak) növeli a pigmentek színezőképességét.