Thefaceshop Little Tube Mild Foaming Cleanser

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Felület aktív anyag, tisztítószer, habosító. A tisztító szerek között gyengédnek számít, mely nagy koncentrációban is csak kicsi irritációt okoz. Leggyakrabban samponokban, habfürdőkben, tusfürdőkben találkozhatunk  vele. (Forrás: truthinaging)

Felületi hártya képző, elektromos töltődést megakadályozó, a krémeket homogénné tevő segédanyag.

Az SLS-hez hasonló tisztítószer, habképző anyag. A Personal Care Council információi szerint azonban nagyobb molekuláris mérete miatt az SLS-sel ellentétben nem tud bejutni a bőrbe, így nem okoz irritációt sem. A neten található források ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy "sokkal enyhébb tenzid az sls-nél" odáig, hogy "nem sokkal különb az SLS-nél".  

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

A vadrózsa termésének, a csipkebogyónak a kivonata. A csipkebogyó legnagyobb mennyiségben C-vitamint tartalmaz, ezenkívül B1-, B2-, P-, K- és A-vitamin, valamint gyulladáscsökkentő hatású flavonoidok, karotinoid, pektin és szerves savak (pl. alma- és citromsav) is találhatók benne. Több kutatás is arra jutott, hogy magas a C vitamin, valamint polifenol tartalma révén a csipkebogyó kivonatnak a bőrön antioxidáns hatása van, valamint a Dr. Hauschka honlapja szerint szövetösszehúzó és nyugatató hatású összetevő is. E szerint a kutatás szerint gyulladáscsökkentő hatással is bír. 

Samponokban és tusfürdőkben gyakran használt tisztítószer, habzást elősegítő szer. Sűrűség szabályozó anyagként is használt.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Magyar neve kálium hidroxid. A kozmetikumokban főként  a pH beállítására (lúgosításra) használják. (pl. citromsav mellett, savasságának ellensúlyozására)

Természetes eredetű cukorféle. A kozmetikumokban használva újrahidratáló, vízmegkötő és antioxidáns hatást tulajdonítanak neki. Az összetevő helyileg alkalmazva lehetővé teszi, hogy a bőr megtartsa azt a nedvességet, amelyet egyébként elvesztene a kiszáradása révén, vagyis potenciálisan növelné az öregedés látható jeleit. (forrás)

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.