Yes To Blueberries Smoothing Daily Cleanser

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Pálmaolajból származó bőrpuhító, emolleint összetevő, melyet gyakran használnak natúrkozmetikumokban a szilikonok természetes alternatívájaként.  A comedogén idexe 5-ből 4-es, így pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes óvatosnak lenni az összetevővel. (További info: truthinaging)

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Diglicerid, melyet zsírsavakból és glicerinből állítanak elő. A kozmetikumokban bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használatos.

A napraforgó magjából nyert kemény, kristályos szerkezetű, magas olvadáspontú viasz. Sok kozmetikumban a rizskorpa viasza, a pálmaviasz, és a kandelillaviasz alternatívájaként használják. Leginkább szilárd jellegű kozmetikumokban használt (pl. rúzs) sűrítőanyagként, mivel javítja a kozmetikumok keménységét és textúráját, ezen túl pedig segíti a filmréteg kialakulását, és a termékeknek síkosságot ad.

A citrom héjának a kivonata. Tonizáló, bőrjavító (skin conditioning) és emollient funkciói vannak.

Egy bizonyos fajta alma kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a belőle kivont pectint pedig sűrítő anyagként használják a kozmetikumokban. Az alma jótékony bőrápoló hatása elsősorban annak köszönhető, hogy a káros sejtreakciókkal szemben védő polifenolokban (melyek közül kiemelendő a katechin, az epikatehin és a quercetin) gazdag, ezért erőteljes antioxidáns hatással van a bőrre.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Szerves összetevő, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt használnak a kozmetikumokban. Ez a színtelen folyadék a természetben gyakran előfordul, megtalálható az esszenciális olajokban, mint például a rózsa, szekfű, jácint, narancsvirág. Kellemes virágillata van.

Cetearyl alkohol és glucose keveréke, amit emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak. Természetes emulgeálószer, melyet kókuszból és kukoricából állítanak elő és gyakran használják természetes kozmetikumokban.

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.