Egy új kutatás szerint a bőrnek is van neme – a nőké másképp újul meg
Régóta sejtjük, hogy a bőrünk nem pontosan úgy működik, mint a férfiaké. Egy alig néhány napja publikált kutatás azt is megmutatta, hogy a nemi hormonok egészen a sejtek szintjéig befolyásolják, hogyan újul meg és hogyan gyógyul a bőr.
Mindenki ismeri a mémet: a férfi egyetlen tusfürdővel mossa meg magát a hajától a lábáig, a nő pedig egész kozmetikumarzenállal áll a tükör előtt, mégis a pasi bőre tökéletes. Igazságtalan? Lehet, de van rá valamiféle magyarázat: a tesztoszteron miatt a férfiak bőre vastagabb, több kollagént tartalmaz, és több faggyút termel, ezért nem szárad ki olyan könnyen.
A különbségek azonban ennél mélyebbre nyúlnak. Az orvosok régóta tapasztalják, hogy a nők és a férfiak sebei nem egyformán gyógyulnak, és bizonyos bőrbetegségek is másképp jelentkeznek náluk. Hogy miért, arra eddig nem volt pontos magyarázat. Ám egy belga–brit kutatócsoport most rájött, hogy a különbség már a bőr legmélyén, az őssejteknél kezdődik. Az is kiderült, hogy ebben a versenyben mi állunk nyerésre: a női bőr gyorsabban gyógyul.
Mi történik a bőr legalsó rétegében?
A bőrünk legfelső rétege folyamatosan cserélődik: az elhalt sejtek leválnak, a helyükre pedig újak lépnek. Az utánpótlásról a bőr mélyén lévő őssejtek gondoskodnak. Ezek osztódással újabb sejteket hoznak létre, amelyek lassan feljutnak a felszínre, ott védőréteget alkotnak, aztán elhalnak és leválnak.
Hogy ez pontosan hogyan zajlik, azt a kutatók eddig nem tudták testközelből megfigyelni. A Brüsszeli Szabadegyetem és a Cambridge-i Egyetem csapata ezért egy különleges mikroszkóppal egerek bőrébe nézett bele, és öt hónapon át követte ugyanazokat a sejteket – ilyen hosszan még senkinek nem sikerült. Az eredményeiket a rangos Nature tudományos folyóiratban tették közzé.
Egy ütemre dolgozó sejtek
A meglepetés akkor jött, amikor a kutatók összehasonlították a hím és a nőstény egereket. Amikor egy őssejt kettéosztódik, a két új sejtnek „el kell döntenie”, hogy őssejtként osztódik-e tovább, vagy bőrsejtté alakul. A nőstényeknél a két testvérsejt többnyire ugyanazt választja, ugyanabban az időben. Olyanok, mint két evezős, akik egy ütemre húzzák a lapátot. A hímeknél viszont minden sejt inkább a saját feje után megy.
A hormonok diktálják a tempót
A különbségért a nemi hormonok felelnek, és ezt a kutatók be is bizonyították. Amikor a hím egereknél megszüntették a tesztoszterontermelést, a bőrük a nőstényekéhez kezdett hasonlítani, amikor pedig visszapótolták a hormont, a sejtek ismét „férfi módra” működtek. A nőstényeknél fordítva volt: az ösztrogén hiányában az őssejtek kevésbé osztódtak, és szinte teljesen eltűnt az összehangolt működésük, a hormon pótlása után viszont minden visszaállt. A tesztoszteron tehát azt szabályozza, milyen gyorsan válnak az őssejtekből kész bőrsejtek, az ösztrogén pedig arra ösztönzi őket, hogy többet osztódjanak és összehangoltan dolgozzanak. A kutatók laborban növesztett emberi bőrön is kipróbálták a tesztoszteron hatását, és ott is felgyorsította a bőrsejtek érését. Ez arra utal, hogy a mi bőrünkben is hasonló folyamatok zajlanak.
Gyorsabban gyógyulnak a sebek
Az egereknél az is kiderült, hogy a nőstények sebei jóval gyorsabban záródnak, főleg az első napokban. Ennek egyik oka, hogy az őssejtjeik hamarabb munkához látnak, és jobban együttműködnek.
Mindez a gyógyításban is hasznos lehet. Ha jobban értjük, miben más a női és a férfi bőr, a kezeléseket is a páciens neméhez lehet igazítani. Ez segíthet például égési sérüléseknél, műtét utáni felépülésnél vagy a cukorbetegeknél gyakori, nehezen gyógyuló sebeknél. A kutatók következő lépésként azt vizsgálják, miben különbözik a bőrrák kialakulása a nőknél és a férfiaknál.
Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
A kozmetikumarzenál sem mindig jó választás: egy másik friss kutatás szerint a közösségi médiából összerakott, sok lépésből álló rutinok gyakran bőrgyulladást okoznak.