Belico Cleanser II Bőrkiegyensúlyozó Tisztító Gél

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Aloe vera gél. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Kókuszból előállítható gyengéd felület aktív anyag, tisztító szer, habzás elősegítő. Elsősorban arclemosókban, arcradírokban és borotválkozókrémekben találkozhatunk vele. A készítményeknek "csúszósságot" ad, aminek köszönhetően kellemes lesz a lemosót az arcra kenni. Gyengédsége és nem irriáló tulajdonsága miatt gyakran használt bébiknek és érzékeny bőrűeknek szánt termékekben is. (Forrás: truthinaging)

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Felületaktív anyag (surfactant), emulzió stabilizáló, gyengéd tisztító. Viszonylagos gyengédsége ellenére jól habzik.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Felületi hártya képző, elektromos töltődést megakadályozó, a krémeket homogénné tevő segédanyag.

Kókuszolajból előállított, halványsárga folyadék. Tisztítókban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag, habosítószer, haj- és bőrkondícionáló, valamint sűrűség szabályozó segédanyag. A coco-betaine gyengéd, nem irritáló tisztítószer, mely alkalmas a száraz és érzékeny bőr tisztítására is.

Cukorrépából kivont aminosav származék, amit főleg mint szuper hidratáló összetevő használnak a kozmetikumokban. Különlegessége, hogy egy ozmolita, ami képes a sejtek vízháztartását fenntartani. További pozitívuma, hogy sok más hidratálóval szemben nem tapad, sőt kifejezetten kellemes és selymes érzete van. Irritáció ellen is segít védeni, emiatt arra is használják, hogy pl. lemosókat gyengédebbé tegyen. A Cosing szerint továbbá antisztatikus (pl. a haj összetapadását gátló), hajkondícionáló és  viszkozitásnövelő tulajdonsága is van. Több infó a a TruthInAging oldalon.

Kókuszolajból származó tisztítószer, melyet Paula Begoun szerint a kemény víz lágyítására használnak.

Természetes eredetű felület aktív anyag és tisztítószer, melyet leginkább szulfát mentes tisztító szerekben használnak a sodium laureth sulate természetes alternatívájaként. További információ a truthinagingen. Az összetevő biztonságosságáról nincs adat az EWG adatbázisában.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Ázsiai gázló levelének kivonata. A CosIng szerint bőrkondícionáló, Paula Begoun szerint kiváló antibakteriális anyag, ezért pattanásos bőrre igen jó hatással lehet. 

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

Makadámdió olaj, melyet a kozmetikumokban bőrpuhító (emolliens) anyagként használnak. Elsősorban a száraz bőrre ajánlott természetes növényi olaj.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.