Ben & Anna Szájvíz Érzékeny Fogakra

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sok gyümölcs és növény rostjában előforduló cukorpótló (ugyanolyan édes mint a cukor, de kisebb az energia tartalma). A kozmetikai iparban vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságai miatt használják.

A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven is találkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. A cég állítása szerint ez a természetes cukrokból előállított összetevő komplex képes a bőr vízháztartását harmonizálni: egyrészt növeli a bőrben lévő vízmegkötő anyagok (GAGok és hialuronsav) mennyiségét, másrészt pedig csökkenti a bőr vízvesztését (trans epidermal water loss) a bőr keramid tartalmának (bőr természetes védőrétegének kulcs összetevője) növelésével. E két hatás eredményeként a bőr vízháztartása egyensúlyba kerül, és a bőr hidratált lesz.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Nem ionos, nem habzó felületaktív anyag, melyet olajok beoldására használnak a kozmetikumokban. A PEG-N Castor Oil helyettesítőlye. Stabilizálja a O/W emulziókat és segíti a habzóanyagokat. Teljes mértékben növényi eredetű és megfelel az EcoCert szabványnak. 

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az európai homoktövis gyümölcséből nyert kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A CosIng besorolása szerint bőrkondícionáló anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Íz- és illatanyag keverék, EWG szerint a Fragrance / Parfum összetevő szinonímája.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.