Dabur Vatika Korpásodás Elleni Sampon Citrommal, Joghurttal, Teafa Olajjal, Mentával

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

A többi szilikonhoz hasonlóan bőrpuhító (emollient), hidratáló tulajdonsága van. Könnyen kenhető, nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után.

Samponokban és tusfürdőkben gyakran használt tisztítószer, habzást elősegítő szer. Sűrűség szabályozó anyagként is használt.

A görögszéna magjának a kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondicionáló hatású összetevő és illatanyag. Paula Begoun szerint magas coumarin tartalma miatt az összetevő magas koncentrációban allergizálhatja a bőrt.

Élénkzöld levelű cserje, virága mézillatú, festékként és gyógynövényként használatos. A növényben található anyag (lawsone) a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondicionáló hatású összetevő és hajfesték. A truthinaging információi szerint készült olyan tanulány is, mely azt bizonyítja, hogy a henna antioxidáns, sebgyógyító és antimikrobiális (a baktériumok és gombák szaporodását, illetve fejlődését gátló) hatással bír. Az összetevő veszélyessége abban rejlik, hogy a sötétebb és tartósabb hatást biztosító,  "fekete henna" néven árult henna legtöbbször toxikus anyagokkal  - pl. acetonnal és terpentinnel - szennyezett, melyek allergiás reakciókat okozhatnak, beleértve a szem könnyezését, dermatitiszt és akár asztmát is. Az FDA ezért azt javasolja, hogy jobb, ha a henna nem érintkezik a fejbőrrel, vagy a bőr más részeivel hosszabb ideig.

Emollientként, emulgeálószerként, felüleletaktív anyagként és átlátszatlanná tevő segédanyagként használt összetevő.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tartósítószer és antimikrobiális hatású összetevő. Az összetevő magas hatékonyságú helyi hatású gombaölő szer, mely különösen a fejbőr korpásodásáért is felelős Malassezia nevű gomba ellen bizonyult hatásosnak  - ezt in vitro és in vivo tesztekkel is alátámasztották. Az összetevővel leggyakrabban a különféle korpásodás elleni szerekben találkozhatunk.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Guargumiból származó összetevő, ami a samponok gyakori összetevője. Hajkondícionáló, bőrkondícionáló és sűrűség szabályozó anyag.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Paula Begoun szerint jó baktérium ellenes anyag, az azonban kérdéses, hogy valóban használ-e a pattanások kezelésében. Az is felmerült, hogy  a túlzott triclosan használat hozzájárulhat antibiotikum rezisztens baktérium törzsek kialakulásához. A CosIng besorolás szerint dezodoráló és tartósítószer.

Az EWG szerint a triclosan egy magas biztonsági kockázatú összetevő, mely mérgező hatássa lehet az endokrin mirigyekre. Az összetevő Japánban és Kanadában csak korlátozott mennyiségben használható a kozmetikumokban.

A rozmaring leveléből készült olaj. Lásd rozmaring.

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

Joghurt. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint hajkondícionáló és bőrvédő hatású összetevő.  A Paula Begoun szerint nem készült még olyan kutatás, mely bizonyította voltna, hogy a joghurt helyileg használva hatásos lenne a bőrön, viszont a fogyasztása negatívan befolyásolhatja az atópiás dermatitiszban szenvedők bőrét.