Erboristica Purysens Arctisztító Emulzió

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője, mivel rendkívül jó és tartós habot ad. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Ez a vegyület két természetes molekula természetes kötéssel való összekapcsolásából keletkezett, tehát "natur"-nak mondható emoillent és bőrápoló kozmetikai összetevő. Noha az alapanyagai természetes anyagok, amiket széles körben kipróbáltak és alkalmaztak már, magáról a coco-caprylate/caprate vegyületről kevés hozzáférhető információ található (hiszen csak az utóbbi időben kezdték használni a kozmetikában).

Más néven GMS (Glyceryl Monostearate). Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Pálmaolajból származó bőrpuhító, emolleins összetevő, melyet gyakran használnak natúrkozmetikumokban a szilikonok természetes alternatívájaként.  A komedogén indexe 5-ből 4-es, így pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes óvatosnak lenni az összetevővel. 

Emulzió stabilizáló, felületi hártya képző (film forming) és sűrűség szabályozó segédanyag. Nagyon gyakori összetevő olyan gél típusú formulákban, amelyek olajos fázist is tartalmaznak, valamint a tisztító hatású készítményekben, mivel a legtöbb tisztítószerrel is jól együttműködik.

A cink önmagában a pattanások ellen hatásos gyulladáscsökkentő, míg a PCA (pyrrolidone carboxylic acid) egy aminosav származék, ami egy a bőrben természetesen is megtalálható hidratáló elem (NMF - natural moisterizing factor). A cink PCA állítólag nem csak hogy e kettő összetevő előnyét ötvözi, hanem még csökkenti is a bőr faggyútermelését (amit a cink magában nem tesz meg).

A közönséges bojtorján gyökerének a kivonata. A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják. Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák. Paula Begoun szerint a közönséges bojtorján gyökere antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású, ezért minden bőrtípus számára hasznos összetevő.

Gyengéd felületaktív anyag, amely természetes és újrahasznosítható forrásokból származik. Kókusz olaj és glutaminsav reakciójából jön létre, jól tisztít és habzik és az érzékeny bőr is jól tolerálja.

Forrás: ITT

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Nátrium-glukonát. Kálcium- és vasionokkal erős komplexet képez, ezért segíti az antioxidánsok valamint a zselésítő- és sűrítőanyagok működését. Ezen kívül bőrkondícionáló összetevő is. Egyes források szerint szem- és bőrirritációt okozhat az arra érzékenyeknél. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Az egyik leggyakrabban használt illat(osító) anyag, melyet jellemzően levendulából vonnak ki. A levendulaolaj egyik fő összetevője, de rengeteg más természetes olajban és kozmetikai termékben (így péládul a parfümök többsége tartalmazza) is találkozhatunk vele. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)