Estée Lauder Perfectly Clean Triple Action Cleanser

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Szénhidrogén, mely elsősorban oldószerként használt a kozmetikumokban. Az isododecane javítja  a krémek kenhetőségét, könnyed érzete van a bőrön. Mint minden szénhidrogénnek van némi elzáró (occlusive) hatása, melynek révén megakadályozza a vízveszteséget a bőr felső rétegéből (transepidermal water loss).

A nagylevelű csodamogyoró különböző részeiből készülő vizes kivonat - jellemzően a levelek, gallyak és kérgekből vonják ki, ezek a különböző részek pedig eltérő mennyiségű biológiailag aktív összetevőt tartalmaznak. Tonikokban gyakran használt szövetösszehúzó. Összehúzó, nyugtató, antioxidáns és antibakteriális hatása is van. Ugyanakkor viszont Paula Begoun szerint a csodamogyoró-kivonatba az előállításakor 14-15%-nyi alkoholt (ethanol) tehetnek, ami viszont érzékenyítő, irritáló hatással lehet a bőrre, ahogy az összetevő magas tannin tartalma is, ezért érdemesebb inkább kerülni az összetevőt, ha valakinek gyulladt, pattanásos, irritált bőre van, rosaceával küzd vagy kipirosodásra hajlamos az arca.

Gyengéd felületaktív anyag. Kíméletes tisztítók, babaápoló termékek, könnymentes babasamponok gyakori összetevője. Enyhén habosító hatású.

Cukor.  A bőrön alkalmazva vízmegkötő hatása van.

A máriatövis kivonata. A máriatövisnek orvosilag is elismert és bizonyított májvédő, májtisztító hatása miatt elsősorban a szájon át történő használata a jellemző, kozmetikai készítményekben viszont ritka összetevő, ha mégis, általában olajos készítményekben, és szérumokban találkozhatunk vele. Bár a legtöbb tanulmány elsősorban a szájon át történő bevétel hatásait vizsgálja, szerencsére készült néhány bőrön való hatásait tanulmányozó is. Paula Begoun péládul úgy tudja, hogy az összetevő szilibinin tartalma révén azon túl, hogy rendkívül hatékony antioxidáns (antioxidáns tartalma többszöröse az E- és C-vitaminnak) és gyulladáscsökkentő hatással bír, segít megóvni a bőrt  leégéstől valamint növeli a fényvédő összetevők hatékonyságát. Az összetevő gazdag még linolsavban és olajsavban is, amik a bőr természetes védőrétegének fontos elemei, így a bőr számára hasznos összetevők. 

Algakivonat. Az algakivonat a kozmetikumokban sűrítőanyagként, antioxidánsként és hidratáló, vízmegkötő anyagként használatos. 

A cink önmagában a pattanások ellen hatásos gyulladáscsökkentő, míg a PCA (pyrrolidone carboxylic acid) egy aminosav származék, ami egy a bőrben természetesen is megtalálható hidratáló elem (NMF - natural moisterizing factor). A cink PCA állítólag nem csak hogy e kettő összetevő előnyét ötvözi, hanem még csökkenti is a bőr faggyútermelését (amit a cink magában nem tesz meg).

Az élelmiszeriparban cukorpótlóként használt (édes ízű) anyag. A kozmetikumokban vízmegkötő és sűrítő anyagként használatos.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőr- és hajkondícionáló. Paula Begoun szerint többfunkciós összetevő, és ő megemlíti többek között az emulgeáló, tisztító tulajdonságát is. Bár szintetikus összetevő, nem irritáló, és nincs ismert egészségügyi kockázata.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Ricinusolajból és polyethylene glycolból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer. Leggyakrabban illatanyagok oldására használják vízbázisú formulákhoz.

Vízmegkötő tulajdonsága is van, de leginkább segédanyagként használatos rendkívül kis mennyiségben, hogy a krém hidegben ne fagyjon meg, melegben pedig ne olvadjon meg.

Többfunkciós segédanyag, amely több mindenre is képes a bőrápoló termékekben: puha és kellemes tapintást kölcsönözhet a formulának, hidratáló és bőrpuhító hatású, oldószere lehet néhány más összetevőnek, valamint segíthet a pigmentek egyenletesebb eloszlatásában a sminktermékekben. Ezen túl gomba- és baktériumellenes hatása révén fokozhatja a tartósítószerek antimikrobiális hatását is. 

A CosIng besorolása szerint nedvességtartó, hidratáló és oldószer. A többi PEG-hez hasonlóan polimer, azaz ismétlődő egységekből felépülő nagy molekula. Korlátozott, kis mennyiségben élelmiszerekben is megengedett.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatikus hatású, tisztító, habzást elősegítő felületaktív összetevő. Paula Begon szerint ez az egyik legkíméletesebb felületaktív összetevő, emiatt gyakori összetevője a különféle arcápolási termékeknek, például gyengéd hatású lemosóknak, maszkoknak.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)