Etude House Dear Girls Oil Control Pact

Zsírkő. A zsírkő a természetben előforduló ásvány féle, melyet  a kozmetikumokban leginkább por formában térfogatnövelő, töltőanyagként használnak. A CosIng besorolás szerint még bőrradírozó, összecsomósodást megakadályozó, átlátszatlanná tevő és bőrvédő összetevő. Bár felmerült a gyanú, hogy a zsírkő belégzése esetleg rákkeltő lehet, Paula Begoun szerint átfogó kutatások mutatják, hogy a zsírkő tartalmú kozmetikumok nem növelik a használókban a tüdőrák kockázatát.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Műanyag féle, melynek számos funkciója van a kozmetikumokban. Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros.

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Keményítőféle, melyet csomósodás elleni (anticaking) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A truthinageing szerint az összetevő képes növelini a fényvédők faktorszámáti (mindössze 5% Aluminum Starch Octenylsuccinate 40%-al növelheti a Titanium Dioxide fényvédő képességét.)  Az EWG szerint fő kockázata az összetevőnek, hogy nehéz fémmel és ólommal is szennyezett lehet. A CIR (Cosmetic Ingredient Review) szerint az összetevő használata bizonyos mennyiségi és minőségi előírásokat betartva biztonságos a kozmetikumokban.

A polytetrafluoroethylene rövidítése. A kozmetikumokban térfogat növelő (bulking) szerként használt.

Lipid alapú szintetikus bőrkondícionáló szer, mely a kozmetikumokban emolliens és sűrűség szabályozó (viszkozitás növelő) funkciót tölt be. Sajtolt púderek kötőanyagként, szájfényekben és rúzsokban pedig konzisztencia szabályozókét találkozhatunk vele. A truthanaging szerint az összetevő gátat képez a bőr felszínén, ezáltal lasítja a bőr vízvesztését, vagyis óvja azt a kiszáradástól.

A méhviasz szintetikus alternatívája mely zsírsavak és alkohol észterek keverékéből áll. Leginkább a kozmetikumok megfelelő állagáért (krémesség, kenhetőség) felel és a kozmetikai tulajdonságai szinte teljesen megegyeznek a természetes méhviaszéval. Bár az összetevőt jellemzően a cruelty-free és/vagy vegán alternatívájaként tartják számon a méhviasznak (és jellemzően így is van), az összetevő lehet nem vegán is, mivel több gyártó a szintetikus méhviaszában zsírsavként lanolint vagy épp természetes méhviaszt is alkalmaz.

A squalene ún. hidrogenizált formája. Az emberi bőrben, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes anyag. A kozmetikumokban kiváló hidratáló, bőrpuhító emollient anyag, természetes hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Mivel ez a forma kevésébé oxidálódik, mint a squalene, a squalane-t gyakrabban használják a kozmetikumokban.

A napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Lásd jojoba olaj.

Parlagi ligetszépe növényből nyert olaj, mely omega-6 zsírsavak (linolsav és gamma-linolsav) gazdag forrása. Az omega-6 zsírsavaknak fontos szerepe van a bőr legkülső rétegében (stratum corneum) lévő sejtek összetartásában, és így a bőrön keresztüli vízvesztés (trans-epideremal water loss) megakadályozásában. A parlagi ligetszépe olaja talán hatásos az atópiás dermatitisz (ekcéma egy fajtája) kezelésében is, valamint Paula Begoun szerint hatásos gyulladáscsökkentő és emollient.

Édes mandula olaj, amelyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. A mandulaolaj könnyen a bőrbe szívódó, finom textúrájú olaj, amely puha és selymesen finom érzetet hagy maga után a bőrön. A mandula olaj tápláló és védő olaj, mely ideális az irritált és kiszáradt bőr regenerálására.

Argán olaj. Más növényi olajokhoz hasonlóan számos a bőr számára hasznos anyag forrása: lipidek, zsírsavak és antioxidánsok (E vitamin, ferulic sav) is találhatók benne. Az egyik legjobb növényi olajként van számon tartva, E vitamin tartalma állítólag 3-szorosa az olíva olajénak.  A benne lévő omega-6 és  omega-9 zsírsavaknak gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van, valamint segítenek a bőr rugalmasságának fenntartásában. További info itt.

Olívaolaj. Kiváló természetes emollient és hidratáló összetevő a száraz bőrre. Számos, a bőr számára hasznos anyag forrása: polifenolok (antioxidáns), squalane, zsírsavak (elsősorban olajsav) és E-vitamin is található benne. Néhány állatokon végzett kísérlet arra is utal, hogy védi a bőrt az UVB-sugárzás okozta károktól. További infó itt.

Az európai homoktövis gyümölcséből nyert kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A CosIng besorolása szerint bőrkondícionáló anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

A gapot kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Az összetevő egyik gyártója szerint a gyapot kivonata védi a bőrt, támogatja annak barrier funkcióját és még enyhe antibakteriálisa hatása is van, ezeken kívűl vitamin tartalmú készítményekben szolubilizáló szerepet is betölthet.

A közönséges füge gyümölcsének kivonata. A CosIng besorolása szerint az összetevő segít a bőrben tartani a nedvességet, az EWG szerint pedig borkondicionáló, bőrlágyító tulajdonsággal is bír. Paula Begoun szerint pszoláréneket tartalmaz, ezért napfény hatására bőrirritációt, fitofotodermatitiszt válthat ki.

A gránátalma kivonata. A CosIng szerint tonizáló, bőrösszehúzó és a kozmetikai szerek szagát elfedő (maszkoló) összetevő. Paula Begoun kiváló alkotónak tartja antioxidáns illetve rákellenes hatása miatt, ám ezt egyelőre emberi bőrön nem, csupán állatkísérletekben sikerült bizonyítani. Az érett, ráncosodó bőr megjelenését jelentősen javítja. 

Ilyen összetevőt nem ismer a CosIng. A citrus medica nem is a citrom (lemon) latin neve, ezt a gyümölcsöt angolul "citron" - nak hívják.  Valószínüleg a sokféle citrusfaj egymáshoz közel álló hibridjei lehetnek ezek a gyümölcsök. A CosIng-ben "citrus medica vulgaris fruit extract" szerepel. Ez antioxidáns és fémionmegkötő funkciókkal szerepel a kozmetikai készítményekben.

A kivi gyümölcsének a kivnata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emollient és bőrkondícionáló hatású összetevő. A Wikipedia informáciai alapján némi A-, nagy mennyiségben B-, C- és K vitaminokat, valamint természetes antioxidánsokat, makró- és nyomelemeket tartalmaz. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint a kozmetikumokban emolliens és bőrkondícionáló.

Szőlő gyümölcs kivonat. Bár a szőlőmag kivonatnak mindenféle előnyös hatásai vannak a bőrre, hasonlókat nem írnak a szőlő gyümölcs kivonatról. A CosIng sima bőrjavító (skin conditioning) összetevőnek kategorizálja.

A pecsétviaszgomba szárának a kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint segít megóvni a bőrt a környezet káros hatásaitól. A Wikipédia információi alapján Kínában úgy is tekintenek rá, mint a „gyógynövények királyára” és a hagyományos kínai orvoslásban gyógygombaként alkalmazzák. Paula Begoun szerint az összetevő bár antioxidáns tulajdonsággal bír, nem készült még olyan kutatás, mely azt bizonyítaná, hogy a bőrön helyileg alkalmazva hatásos lenne.

A Ginkgo Biloba fa kivonata. Antioxidáns és vérkeringés serkentő. Ez utóbbi tulajdonsága miatt gyakran található narancsbőr elleni termékekben, habár Paula Begoun szerint kutatások nem támasztják alá, hogy az élénkebb vérkeringés kedvező hatással lenne a narancsbőrre.

A rendkívül értékes, Ázsiában őshonos gyógynövény, az Araliaceae, azaz az ázsiai ginzeng gyökér kivonata. Hatását irodalmi adatok igazolják. A kozmetikában emoillent, hajkondícionáló, tonizáló és bőrvédő hatásáért használják. Rengeteg antioxidánst tartalmaz, fiatalít és talán elősegíti a sebgyógyulást is.

Emulgálószer, melyet a kozmetikumokban az emulzióstabilizáló (nem válnak szét idővel a az egyébként nem keveredő víz és olaj bázisú összetevők) tulajdonsága miatt használnak.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

A cellulóz egy összetett szénhidrát. A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz (a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a). A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A CosIng besorolása szerint az összetevő kozmetikumokban használva felszívó, emulzió stabilizáló, átlátszatlanná tevő és sűrűség szabályozó segédanyag.

A hidroxilapatit (HAP) egy ásványféle, melyet csiszoló, tömegnövelő, emulzió stabilizáló anyagként használnak a kozmetikumokban. E szerint a tanulmány szerint fogrémekben és egyéb szájápolási termékekben használva használva a hidroxilapatit remineralizálja a fogzománcot és lezárja a dentin csatornákat.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.