Etude House Wonder Pore Clearing Emulsion

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Bőrpuhító (emollient) anyag, ami puha és sima érzetet hagy maga után a bőrön. A krémet könnyen kenhetővé teszi. További info itt.

Egy viszonylag új, szerkezetileg a propylene glycolhoz hasonló glikol féle, melyet oldószerként, emulgeáló és hidratáló tulajdonságai miatt használnak. Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. 

Cickafark kivonat. Lásd cickafark.

A hegyi árnika szárított virágának kivonata. A CosIng szeirnt elsősorban illatanyag, maszkoló és bőrkondícionáló összetevő. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az árnika jó összetevő-e vagy sem: egyrészt sokszor használják az árnikát szemkrémekben, mert állítólag segít a szem alatti karikák eltüntetésében, gyulladás csökkentő, nyugtató. Másrészt Paula Begoun szerint az árnika kivonat rendszeres használata bőrirritációt és viszketést okozhat, és alkalmazása sérült bőrön nem ajánlott, mert jelentős az irritáló hatása. 

A Ginkgo Biloba fa kivonata. Antioxidáns és vérkeringés serkentő. Ez utóbbi tulajdonsága miatt gyakran található narancsbőr elleni termékekben, habár Paula Begoun szerint kutatások nem támasztják alá, hogy az élénkebb vérkeringés kedvező hatással lenne a narancsbőrre.

Növényi eredetű emulgeálószer. Szintetikus zsíralkoholok keveréke, mely lággyá és könnyűvé teszi az emulziók textúráját. A C12-20 Alkyl Glucoside nevű összetevővel együtt Montanov™L néven hatékony O/V emulgeálószert alkotnak. 

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Diglicerid, melyet zsírsavakból és glicerinből állítanak elő. A kozmetikumokban bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használatos.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Ecetsav. Szúrós szagú, színtelen folyadék. Paula Begoun szerint bár van fertőtlenítő tulajdonsága bőrirritáló és szárító hatású.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Ph szabályozó és maszkoló (nem kívánt íz és illat semlegesítése) segédanyag.

Palmitinsav. Bőrpuhító (emollient), emulgeálószer. Paula Begoun szerint habot képző tisztító anyag, mely szárító  hatással lehet a bőrre.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Hidrogenizált (a növényi olajhoz kémiai reakció révén hozzáadnak extra hidrogént, ami révén a korábban folyékony olaj szoba hőmérsékleten is szilárd lesz) növényi olaj. Kozmetikai összetevőként bőrpuhító (emollient) anyagként funkcionál. 

Az étkezésben és a kozmetikumokban is fontos, hogy teljesen hidrogenizált növényi olajat használjunk, ami nem tartalmaz transz-zsírsavakat (trans fatty acid - TFA). A részben hidrogenizált olajak TFA-t tartalmaznak (pl. régen a margarin), aminek a fogyasztása jelentősen növeli számos súlyos betegség (inzulin rezisztenica, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek) kockázatát, a bőrre kenve pedig oxidatív stresszt okoz. (forrás, forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.