Insette Delight Perfumed Body Spray

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Paula Begoun szerint jó baktérium ellenes anyag, az azonban kérdéses, hogy valóban használ-e a pattanások kezelésében. Az is felmerült, hogy  a túlzott triclosan használat hozzájárulhat antibiotikum rezisztens baktérium törzsek kialakulásához. A CosIng besorolás szerint dezodoráló és tartósítószer.

Az EWG szerint a triclosan egy magas biztonsági kockázatú összetevő, mely mérgező hatássa lehet az endokrin mirigyekre. Az összetevő Japánban és Kanadában csak korlátozott mennyiségben használható a kozmetikumokban.

Etanol, etil alkohol vagy más néven borszesz. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű, könnyen folyó folyadék, valamint kiváló oldószer. A természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Megtalálható kis mennyiségben némely gyümölcsben, a legtöbb természetes vízben, az erjedő gyümölcsökben.

A vegyiparban más vegyületek gyártásához, mint alapanyagot használják. A kozmetikumok közül az oldószerek, lakkok, parfümök előállításánál használják. Az etil-alkohol 70%-os oldatát, valamint egyéb etanoltartalmú oldatokat fertőtlenítőként, s ezen belül bőrfertőtlenítőként is alkalmazzák. A baktériumokat, néhány vírust, valamint a gombát is elpusztítja.

Kis molekula súlyú alkohol, így szárító, irritálló hatással van a bőrre, különösen, ha az INCI lista első helyeinek egyikén szerepel. 

Lásd denaturált alkohol.

Szintetikus hajtógáz. A Wikipédia információi alapján mióta felmerült a freonok ózonkárosító hatása, egyre inkább ezzel az anyaggal helyettesítik az aeroszolok hajtógázaiban.  Az összetevővel elsősorban spray kiszerelésű termékekben találkozhatunk.

A propán a három szénatomos parraffin, összegképlete C3H8. Szobahőmérsékleten  gázhalmazállapotú, de butángázzal keverve, palackba zárva már viszonylag kis nyomáson is cseppfolyósítható. A nyomás csökkentésével (pl egy szelep kinyitásával) a gáz ismét szabaddá válhat. A kozmetikában főként hajtógázként használják ezt az anyagot, aerozolok készítésekor.

A bután igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz. A kozmetikai iparban segédanyagként használják sprékben a többi anyag "kinyomásához" (propellant).